Napkollektorok hazánkban

Nincs könnyű dolga ma a napkollektoros iparág szereplőinek Magyarországon. Ezt igazolta a Magyar Épületgépészek Szövetsége közgyűlésének hangulata is. Az ott megjelent vállalkozások képviselői kivétel nélkül visszaesésről, jobb esetben is stagnálásról számoltak be.

Magyarország soha nem járt élen a napenergia hasznosításában, az elmúlt két évben azonban még rosszabbra fordult a helyzet. A 2008-ig tartó növekedési ütemet 2009-től egészen napjainkig tartó jelentős visszaesés váltotta fel. A napkollektoros szakma ezért is – politikai hovatartozástól függetlenül – várakozással és bizakodással tekintett az új kormány tevékenysége felé. A kormány kezdeti nyilatkozatai és intézkedései meg is alapozták ezt a bizalmat. Az energetikailag elavult épületállomány korszerűsítése, a zöldgazdaság fejlesztése prioritásként jelent meg a kormány programjában, a lebonyolításhoz pedig létrehozták az Zöldgazdaság-fejlesztési és Klímapolitikai Államtitkárságot. Az energiahatékonyság, a megújuló energiák hasznosításának ügyét segítő konkrét intézkedések azonban eddig még váratnak magukra, ezért a szakma részéről a bizalmat egyre inkább a kétkedés, a csalódás váltotta fel.

Ezt az érzést erősítette az Új Széchenyi Terv január 14-i meghirdetése is. A terv pályázatait összefoglaló kormányzati kiadvány címlapján egy boldog, háromgyermekes család látható, amint éppen napelemeket szereltetnek fel a családi házuk tetejére. Idilli kép, minden megújuló energiával foglalkozó vállalkozás álma. A kiadványban azonban hiába keressük a magánszemélyek, családi vagy társasház-tulajdonosok számára kiírt pályázatokat. Úgy tűnik a kormányzat – legalábbis eddig – még nem talált forrást ezekre a célokra.

Pályázatok nélkül

Az idei év pedig már a harmadik lesz, amelyik a nagy ígéretek jegyében indul, de azután a konkrét, széles körben elérhető pályázatok elmaradnak. Ennek eredményeként a lakosság kivár, elhalasztja az egyébként tervezett energetikai beruházását is, a megújuló energiák hasznosításával foglalkozó vállalkozások pedig szépen lassan tönkremennek. Holott a napenergia-hasznosítás és az egyéb megújuló energiákat hasznosító iparágak a gazdasági válságból való kilábalás, az új munkahelyek teremtésének motorjai lehetnének. Fellendülés helyett azonban tovább tart a megfelelő piac hiányában megerősödni képtelen, többségében tőkehiányos, európai mércével mérve versenyképtelen hazai vállalkozások kínlódása.

Közben a kormány elfogadta és benyújtotta az Európai Uniónak Magyarország 2020-ig szóló Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét, amely a napkollektoros hőtermelés területére rendkívül ambiciózus célszámokat ír elő. A terv szerint már 2011-ben meg kellene másfélszerezni az eddig összesen megvalósult napkollektoros rendszerek számát, ez körülbelül 75 ezer négyzetméter felületű új napkollektor-rendszer idei létesítését jelentené. Ezt pedig a lakosság részére kiírt viszonylag egyszerű, széles körben alkalmazható támogatási rendszer nélkül lehetetlen elérni. Ha tehát nem lesz ilyen pályázat már kora tavasszal, az építkezési szezon megkezdése előtt, akkor egészen biztos, hogy a Cselekvési Terv menetrendje rögtön az első évben felborul.

A jelenlegi állapot

A magyarországi napkollektoros piac nagyságáról, az értékesített és üzembe helyezett napkollektorok számáról nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Az 1. grafikon a Magyar Épületgépészek Szövetsége által, tagvállalkozásai között végzett felmérés eredményét mutatja. Ez alapján a 2010-ig felszerelt, működő napkollektoros rendszerek nagyságrendje megközelítőleg 150 ezer négyzetméter, az elmúlt három év becsült adatai pedig: 2008-ban 32 ezer m², 2009-ben 22 ezer m², amíg 2010-ben 21 ezer m² felületű új napkollektoros rendszer valósult meg.

Az 1. grafikonon látható a bevezetőben már említett irányvonal, a 2008-ig tartó növekedés, majd a 2009-ben bekövetkezett jelentős visszaesés, amely 2010-ben is tovább folytatódott.

Az állami támogatás szerepe

Mi az oka a 2009-ben bekövetkezett visszaesésnek? Kézenfekvő válaszként lehet a gazdasági-pénzügyi válságra hivatkozni. Természetesen a válság hatása a gazdaságra Magyarországon is vitathatatlan, de mégis valószínű, hogy a drasztikusnak nevezhető visszaesést elsősorban nem ez, hanem a megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházásokra vonatkozó állami támogatási rendszer kedvezőtlen változása okozta. Ennek igazolására az 1. grafikonon a piaci adatok mellett feltüntettük az egyes években a lakosság körében megvalósuló napkollektoros rendszerekre adható állami támogatás mértékét is. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy a támogatás elmaradása vagy alacsony intenzitása azonnal visszahat a piac alakulására.

A hazai napkollektoros piac növekedése a 2000-es évek elején indult el, és ez tartott egészen 2004-ig. A növekedés motorja a 2000-ben indult energiatakarékossági program volt, amely 2001-ben és 2002-ben a Széchenyi Terv része lett, 2003-tól pedig a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) néven létezett. A támogatás intenzitása 30 százalék volt, és az évente rendelkezésre álló 2–3 milliárd forint nagyjából elégségesnek bizonyult a pályázatok közel egész éves nyitva tartásához. A keret azonban egyre szűkösebbé vált, és nem tartott lépést a növekvő igényekkel. Sőt 2005-ben az akkori kormány forráshiányra hivatkozva egyáltalán nem írta ki a lakossági energiatakarékossági pályázatot. Ez azonnal és látványosan visszavetette a napkollektoros piac addig töretlen fejlődését.

2006-ban újra kiírták a pályázatot, immár 1/3-os támogatási intenzitással. Az érdeklődés akkora volt, hogy a március 31-én kiírt pályázatot már április 10-én be kellett zárni, mivel addigra a teljes éves pályázati keret elfogyott. Ez alatt a 11 nap alatt viszont annyian adták be a pályázatukat, hogy az elég volt a napkollektoros iparág egész éves fellendítésére, a növekedés újbóli helyreállítására. A rendkívül rövid idő alatt beadott nagyszámú pályázat jól mutatta mind a lakosság óriási igényét, mind a pályázat elkészítését döntően átvállaló vállalkozások felkészültségét.

2007-ben újra lelassult a növekedés üteme, köszönhetően annak, hogy a támogatási intenzitás 15 százalékra csökkent. Ekkor a pályázati kedv szinte teljesen visszaesett, a pályázat március 30-tól egészen december 15-ig nyitott volt, mégsem sikerült lefedni pályázatokkal a rendelkezésre álló éves keretet. Bebizonyosodott, hogy ilyen alacsony intenzitás mellett a támogatás nem bír kellő ösztönző erővel.

Az állami támogatás szempontjából legkedvezőbb év a 2008-as volt Magyarországon, és ez szintén egyértelműen látszik az 1. grafikonon. Ebben az évben a magánszemélyekre vonatkozó pályázati rendszerben kedvező változások következtek be. Az előző évhez képest a támogatási intenzitást 15 százalékról 30 százalékra, a maximálisan adható összeget pedig 265 ezer forintról 1,2 millió forintra emelték. Bebizonyosodott, hogy a megfelelő ösztönzéshez legalább 30 százalékos támogatási intenzitás szükséges.

További előnyt jelentett az egyes alpályázatok differenciálása. A korábbi években favoritnak számító nyílászárócsere és utólagos hőszigetelés, alacsonyabb mértékű támogatást kapott, mint a megújuló energiák. Ezért a pályázat 2,6 milliárd forintos éves kerete kitartott egészen december közepéig.

A 2008-as, viszonylag kedvezőnek és kiforrottnak tekinthető támogatási rendszer után azonban 2009-ben következett az újabb kedvezőtlen fordulat, és ez a mai napig tart. A már viszonylag jól bejáratott, az energiaügyi tárca által kezelt NEP-pályázatok helyét hosszas, egész éves huzavona után átvette a környezetvédelmi tárca által kiírt Zöld Beruházási Rendszer (ZBR). Ez a pályázat már a bevezetőjében is hangsúlyozta, hogy elsősorban az épület egészét érintő, komplex beruházásokat kívánja támogatni. Ez

az elv viszont azt eredményezte, hogy például csak napkollektoros rendszer megvalósítására pályázni szinte lehetetlen volt a ZBR keretében.

A ZBR legnagyobb visszatartó ereje a pályázat bonyolultságában rejlett, megírása magánszemély részére gyakorlatilag lehetetlen, profi energetikai szakembernek pedig optimális esetben is minimum egynapos kemény munkát igényelt. Azok a vállalkozások, amelyek a korábbi NEP megírását gyorsan és ingyenesen vállalták, a ZBR-rel kínlódnak, hiszen az energiatanúsítvány elkészítésével együtt egy-két napos munkát már nem tudják díjtalanul elvállalni, és kapacitásuk sincs a bonyolult, időigényes pályázatok elkészítésére. Létrejött tehát egy olyan magánszemélyeknek szóló pályázat, amely valószínűleg egész Európában a legbonyolultabb.

Jövőkép 2020-ig

Az elmúlt évek hektikus, folyton változó támogatáspolitikája, majd a ZBR rendkívüli bonyolultsága és indokolatlanul szigorú feltételrendszere alaposan visszavetette a napkollektoros rendszerek hazai elterjedését. Kérdés, hogy mi jelentene megoldást a kialakult helyzetben? A Magyar Épületgépészek Szövetsége a hazai és az európai piaci adatok elemzése alapján megkísérelt felvázolni egy valós, ugyanakkor ambiciózus növekedési pályát, ami lehetővé teheti a felzárkózást a Magyarországhoz hasonló adottságú, és jelenleg a napenergia termikus hasznosításában élenjáró országokhoz. A MÉGSZ stratégiájának célja, hogy 2020-ra a megvalósult napkollektoros rendszerek nagysága érje el a 2,5 millió négyzetmétert, a napkollektorokkal előállított hőmennyiség pedig haladja meg az 1 százalék fölötti részarányt az ország hőenergia-fogyasztásán belül.

A MÉGSZ által javasolt növekedési pálya a 2. grafikonon látható. Piros szín jelzi a 2010-ig évente megvalósult napkollektoros rendszerek nagyságát és szaggatott vonal jelöli a kitűzött növekedési pályát. A grafikonon két lehetséges növekedési stratégia is látható. A világosabb sárgával ábrázolt növekedési ütem lassabb indulással számol, így a szaggatott vonallal jelzett célt körülbelül 3-4 év alatt lehet elérni. A narancssárga színnel jelölt növekedési ütem viszont gyors 2011-es indulással számol, aminek eredményeképpen a 2009-től 2010-ig tartó lemaradást egy év alatt be lehetne pótolni. A hazai napkollektoros iparág az első változat szerinti növekedésre mindenképpen, de megfelelő állami ösztönzéssel a második variáció szerinti gyors indulási ütemű növekedésre is alkalmas. Legkisebb célként azt kell kitűzni, hogy az egy év alatt megvalósuló új napkollektoros rendszerek száma néhány év alatt érje el a 100 ezer m²/év értéket, 2015-re a 200 ezer m²/évet, 2020-ra pedig a 400 ezer m²/évet.

A fent vázolt növekedési ütem mellett a felszerelt, működő napkollektoros rendszerek nagyságának alakulása a 3. grafikonon látható. Így 2020-ra a működő napkollektoros rendszerek nagysága elérheti a célul kitűzött 2,5 millió négyzetméter napkollektor-felületet.

A hőtermelés mértéke

Magyarországon 1 m² napkollektor felületről átlagos körülmények esetén megközelítőleg 500 kWh/év = 1,8 GJ/év hőenergiát tudunk nyerni. Ezzel az értékkel számolva a 2020-ra megvalósuló mintegy 2,5 millió négyzetméter felületű napkollektoros rendszer hőenergia-termelése 4548 TJ. Ezt az értéket összevetve Magyarország 2020-ra jósolt 823 PJ értékű bruttó végső energiaigényével megállapítható, hogy napkollektorokkal ennek 0,55 százaléka biztosítható. Ugyanakkor a hűtés–fűtés 414 PJ értékre jósolt energiaigényén belül már a célként kitűzött 1 százalékot meghaladó 1,09 százalék lehet a napkollektoros hőtermelés aránya.

A növekedés feltételei

A fentebb felvázolt növekedési ütem megvalósulásának legfontosabb feltétele egy, a lakossági energiahatékonysági beruházásokra, ezen belül a napkollektoros rendszerekre vonatkozó egyszerű, nagy áteresztőképességű lakossági pályázati rendszer haladéktalan, még a tavaszi építkezési szezon előtti elindítása.

Erre a legszélesebb körű a társadalmi igény, ugyanakkor a leggyorsabb, leghatékonyabb és legegyszerűbb módon eredményezhetné a napkollektoros beruházások azonnali megindulását. Fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt évben működtetett és az Új Széchenyi Terv elvei között is szereplő, elsősorban csak a komplex beruházásokat támogató, szigorú, 60 százalék fölötti energiamegtakarítást előíró pályázati rendszer nem alkalmas a napkollektoros rendszerek kielégítő támogatására. Ezért szükség van egyszerűsített feltételekkel megvalósuló, ugyanakkor minőségi feltételekhez kötött pályázati rendszer kidolgozására, és mielőbbi elindítására. A MÉGSZ radikális egyszerűsítésként javasolja akár az ábrán látható „söralátét méretű adóbevallás” példája alapján készült söralátét méretű lakossági pályázat bevezetését.

Az egyszerűsített pályázat elindítása lehetőséget adna a hazai napkollektoros iparág újbóli növekedési pályára állásához, és ez számos nemzetgazdasági előnyt eredményezne, amelyek hozadéka meghaladja a támogatási rendszer forrásigényét. Így válhat a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés hatékony szereplőjévé a megújuló energiákat, ezen belül pedig a napenergiát hasznosító iparág.

Varga Pál

a Magyar Épületgépészek Szövetsége, Napenergia Tagozat elnöke

Forrás: Bautrend