Napelemet raknál a házra? Így kell adóznod utána

Bár az tény, hogy az áramszolgáltatóknak Magyarországon kötelezően át kell venniük a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekben megtermelt áramot, nagy kérdés ugyanakkor, hogy túltermelés esetén van-e a háztartási kiserőművek tulajdonosainak adófizetési kötelezettsége. A NAV állásfoglalása szerint igen cizellált a kép, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb esetben egyedi elbírálás alá esik az "adóalany".

A támogatások elmaradása, illetve az áramszolgáltatók felé történő engedélyeztetés mellett az áramátvételi rendszer szabályozása nehezíti meg leginkább a napelemes rendszerek terjedését Magyarországon. Hazánkban ugyanis nem sikerült bevezetni a Metár-rendszert, mely arról szólt volna, hogy a szolgáltatók emelt áron átveszik a napelemek által megtermelt energiát - mint azt teszik Bulgáriában, Szlovákiában, vagy például Németországban is már régóta. Ehhez képest január elsejével - egy időben Bencsik János, volt energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár távozásával -, egy igen kellemetlen rendelkezés lépett életbe, mely még inkább ellehetetleníti a napelemes rendszerek térhódítását.

Míg a korábbi jogszabály szerint az 50 kWh-nál kisebb erőművekben termelt áramot a szolgáltatóknak kötelezően át kellett venniük a fogyasztás erejéig, túltermelés esetén pedig a mindenkori szolgáltatási díj 85 százalékán, addig az idei évtől a túltermelésért mindössze 22 forintot kapnak kWh-ként (ez körülbelül 50 százalékos átvételi díj - a szerk.) a kiserőművek tulajdonosai. Az elszámolás egyébként éves rendszerben történik. A szolgáltató megnézi, mennyit fogyasztott az épület, illetve mennyit termelt be a hálózatba - a betermelésből tehát csak az kerül vissza a hálózatba, amit nem használtunk el. Ezt méri a digitális villanyóra. Az elhasznált, illetve a betáplált áram különbségéből pedig kiderül, van-e elmaradásunk, vagy bizonyos összeget még jóvá is írnak számunkra.

A cikk folytatása elolvasható a Pénzcentrum.hu internetes oldalon.