Varga Katalin, az Energiaklub munkatársa szerda reggel tartott előadásában betekintést engedett a szervezet által készített, magyar napenergia-piacot elemző tanulmányba. A vizsgálat a szűkösen rendelkezésre álló nyilvántartások mellett a vállalatok kérdőíves felmérésén, illetve a legnagyobb piaci szereplők személyes megkeresésén során nyert adatokra támaszkodik.

Napenergia Magyarországon és az Európai Unióban

Az Európai Unió országaihoz viszonyítva Magyarországnak kedvező adottságai vannak a napenergia alkalmazásának terén. Ennek ellenére hazánkban a napenergia hasznosítás messze elmarad a legtöbb uniós országhoz képest. Általában azokban a tagországokban figyelhető meg a napenergia magas aránya, ahol -mint például Spanyolországban- kiemelkedően jók a természeti adottságok, vagy -mint Németországban- a kormányzat jelentős mennyiségű tőkét fektet az ipari alkalmazás előmozdításába.

Beépített napelem- és napkollektor kapacitás az egyes EU-tagállamokban, 2008
forrás: Energiaklub, Varga Katalin: A magyarországi napenergia-piac 2010-ben

Ezeket a tendenciákat figyelembe véve nem véletlen a magyar piac elmaradottsága a napenergiával történő áramtermelés terén, ugyanis a szűkre szabott támogatások mellett messze elmarad az európai színvonaltól a fotovoltaikus áram átvételi ára is. A szűken harminc forintos kilowattóránkénti ár a legalacsonyabbak között van, ezért marad el a napelemmel való beépítettség a környező országoktól is. Ehhez tevődik hozzá, hogy a kicsi, lakossági szintű erőműveknél (tehát a lakóházakra felszerelt napelemek esetében) alkalmazott saldo-s elszámolás -mely során a feleslegben megtermelt és a villamos hálózatba visszaterhelt áram értékét levonják a villanyszámlából- kedvezőbb feltételeket biztosít, mint a nagyobb léptékű alkalmazások. Ezért sincs ösztönző erő nagyobb napenergia kapacitás kiépítésére.

Az EU-s irányelveknek megfelelően Magyarország 2020-ig a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra emelését vállalta, ami a jelenlegi 7,3 százalékos arány megduplázását jelentené. A megújulók döntő többségét az országban a biomassza, illetve tűzifa alkalmazása teszi ki, a napenergia-hasznosítás nem éri el az egy százalékot. A szűk körben alkalmazott berendezések nagy részét napkollektorok teszik ki, melyek a napsugárzás hőjének hasznosítását teszik lehetővé. Ezek mind környezeti, mind gazdaságossági szempontból igen pozitívan ítélhetőek meg. Előállításuk nem jár nagy környezetterheléssel, továbbá üzemeltetésük egyszerű és akár 30 évig is működnek. Ennek köszönhetően -főleg a vákuumcsöves, illetve sík napkollektorok- növekvő felhasználása figyelhető meg a lakosság körében, jelenleg nagyjából 150 ezer négyzetméter beépített kapacitás található az országban. A berendezések viszonylag olcsóak, a négyzetméterenkénti beruházási költség 190 ezer és 270 ezer forint között ingadozik. Körülményektől függően megtérülési idejük három és tizenkilenc év között lehet. A napelemek, vagy fotovoltaikus cellák terjedése lassabb, mint a napkollektoroké. Ennek oka lehet, hogy várható megtérülésük bizonytalanabb. A panelek előállítása igen bonyolult és költséges, körülbelül a napsugárzás energiájának tizennégy százalékát képesek árammá alakítani. Négyzetméterenkénti áruk akár nyolcszorosa lehet a napkollektorokénak. A Csehországban kiépített 70, illetve a német ezer megawattos kapacitáshoz viszonyítva a hazánkban található szűk egy megawatt elenyésző.

Magyarországi megújulóenergia-felhasználás 2001-2009
forrás: Energiaklub, Varga Katalin: A magyarországi napenergia-piac 2010-ben

A magyar napenergia piac helyzete

Magyarországon körülbelül háromszáz vállalat versenyzik a napenergiába befektetni szándékozók pénzéért. A nagyobb cégek mellett számos mikrovállalkozás, illetve napenergetikával melléktevékenységi szinten foglalkozó szereplő van jelen a piacon. Évről évre többen foglalkoznak a napenergiát hasznosító alkalmazások tervezésével, kereskedelmével, kivitelezésével. A megkérdezett vállalatok többsége optimista, úgy ítéli meg a piacnak van még bővülési lehetősége és érhetőek el nyereségek.

Minden Magyarországon alkalmazott napelemet, illetve napkollektort külföldről importáltak, jelenleg nem épült még ki hazai termelési kapacitás. A legtöbb berendezés Németországból, illetve Kínából érkezik. Probléma, hogy a magyar vásárlók nagyon árérzékenyek, a minőség csak másodlagos helyet foglal el a vásárlási mérlegelések során. Ebből kifolyólag számos olyan termék és szolgáltatás található a magyar piacon, amelyek ezt próbálják meg kihasználni. Ilyen esetekben a lenyomott áron rosszabb minőségű árut, illetve hanyag tervezést és kivitelezést kapnak a vásárlók. A nagyobb -és nyilvánvalóan drágább- vállalatok figyelmeztetnek erre és a jelenlegi minősítési védjegyeket (mint például a Blue Angel vagy TÜV) további, szigorúbb minőségi kritériumokkal egészítenék ki. A minőséggel együtt a környezettudatossággal kapcsolatos szempontok is visszaszorulnak a fogyasztók mérlegelése során.

A legtöbb napelemet, illetve napkollektort a lakosság vásárolja, a közintézmények egyelőre igen kis részét képezik a keresletnek. Ezt a tendenciát igyekeznek megváltoztatni az EU által nyújtott KEOP pályázatok és egyéb ösztönzők. Az utóbbi szektorban nagy racionalitása lehet a napenergia hasznosításának, ugyanis közintézmények, mint kórházak vagy börtönök nagy mennyiségben és folyamatosan fogyasztanak például meleg vizet. Az állami, illetve uniós támogatásoknak központi szerep jut a napenergia alkalmazások elterjedésében. Jelenleg a napelemek lakossági alkalmazására nem biztosítanak pályázati forrásokat. Ami ennél nagyobb problémát jelent, az hogy nincs egyértelmű tályékoztatás a kormányzat részéről esetleges támogatási formák jövőbeni rendelkezésre állásáról. Ezért számos fogyasztó és piac szereplő kivár, ami hátráltatja a piac fejlődését. A bizonytalanság nagyban növeli a magyar piac kockázatosságát, ami visszarettentheti a külföldi befektetőket is. A cégek a következetlen támogatási és szabályzási rendszerek mellet általában a rossz gazdasági helyzet és tömeges körbetartozások miatt panaszkodnak.

A magyar napenergia piac fellendítéséhez a szolgáltatók kötelezettségeinek, illetve a támogatási rendszerek stabilizálása látszik az első lépcsőfoknak. Addig is, a szakmai szervezetek felelősségteljes szerepvállalása a fogyasztók és szolgáltatóknak nyújtott koordinációs és tanácsadási tevékenységgel nagy fontossággal bírhat.

Forrás: Kitekintő.hu