Etikátlan reklámok, mediterrán termékek, balul sikerült kivitelezések

Az épületgépészetben, azon belül a megújuló területen nagyon fontos a megfelelő minőségű teljesítés, mert egy rosszul sikerült rendszer hosszú távra fejti ki negatív hatását.

napkollektoros fűtés
A napkollektoros fűtésrásegítés sajnos elterjedt ma Magyarországon, valamiért tele van az internet is olyan információkkal, miszerint napenergiával télen fűteni micsoda nagyszerű dolog… Mi sem értjük ezt – ilyet soha nem kommunikáltunk. Az 1. ábrán a kék hasáb azt jelöli, mekkora a fűtési energiaigény havi bontásban egy átlagos újépítésű épületben, a piros hasáb pedig azt mutatja, ehhez mit tud hozzátenni havonta 5 db 30 csöves napkollektorból álló rendszer. Látszik, hogy csak októberben sikerült a fűtést kiváltani, a további hónapok kiváltási arányai magukért beszélnek. Az említett napkollektoros rendszer mérete 20-25 m2, és kb. 2-2,5 millió Ft-ba kerül. Ha valaki ugyanennyit költ hőszigetelésre vagy nyílászárócserére, akkor jóval nagyobb megtakarítást érhet el. Sokan nem mondják el a vevőiknek, hogy télen mekkora lesz a fűtéskiváltás (vagy elmondják a tízszeresét), és hogy csak akkor térül meg egy ilyen beruházás, ha nyáron is felhasználható a termelt hő, például medencefűtésre. A 3. ábrán a piros görbe a havi napenergia-hozamot, a kék az épület fűtésigényét mutatja. Látszik a grafikonon, hogy a napenergia bőséges rendelkezésre állása a fűtési szezonon kívülre esik! Ez egy jól méretezett napkollektoros rendszer hozamgörbéje, csillagászati, fizikai okai vannak, hogy ennél többet nem lehet kihozni a rendszerből. Einstein szerint „Lehetetlen egy problémát ugyanazokkal az eszközökkel megoldani, mint amelyek magát a problémát létrehozták.” Tehát ha a napenergia hiánya miatt van télen hideg, akkor miért éppen azzal tudnánk fűteni?! Teljes képtelenség… Sokan nem foglalkoznak telepítés előtt a helyes méretezéssel (túlméretezés), pedig egy vákuumcsöves kollektornál ez garanciamegvonó tényező lehet, mert a 200 °C feletti stagnációs (üresjárati) hőmérséklet idejekorán öregedési folyamatokat indít el a rendszerben. A síkkollektorok a hősokkot valamivel jobban viselik – a rosszabb hőszigeteltségük okozta alacsonyabb üresjárati hőmérséklet miatt –, a fagyálló viszont mindkét típusnál fokozottan savasodik magas hőmérsékleten, ami a rendszer minden komponensére káros hatással lehet.

Az 1. ábrán a kék hasáb azt jelöli, mekkora a fűtési energiaigény havi bontásban egy átlagos újépítésű épületben, a piros hasáb pedig azt mutatja, ehhez mit tud hozzátenni havonta 5 db 30 csöves napkollektorból álló rendszer.

Tartály a háztetőn
Magyarországon sokféle napkollektoros technológia jelent meg, például ez: háztetőn a tartály (2. ábra). Görögországban, Törökországban rendszeresen látunk ilyen kivitelezést, ott érdemes is ilyet létesíteni, mivel nem ismerik a fagyveszélyt. Az elméleti fagyhatár 80 cm a talajszint alatt, itthon erre kell méretezni. Ha egy ilyen eszköz felkerül a padlástérbe, ami az esetek 90%-ában fűtetlen, fel kell vinni egy hálózati víznyomócsövet ehhez a szerkezethez. Többen tanácsolják, hogy télen ürítsük le a rendszert. De most akkor melyik napkollektor-forgalmazó tanácsol jót: az, amelyik télen akar napkollektorral fűteni, vagy a másik, amelyik le akarja ereszteni a rendszert télen? Szerintem egyik sem. Ezek a rendszerek gravitációs működésűek: amikor a meleg víz a kerámiabetétes csapolón jön 0,5 bar nyomással, a hideg víz pedig 4 bar-ral a másik ágon, akkor a hideg víz valószínűleg visszajut a kollektorba. Így ezek a napkollektorok nem illeszthetők a gépészeti rendszerhez. Keverőszelepet sem lehet beépíteni az eltérő nyomásviszonyok miatt.

2. ábra: Gravitációs működés, HMV-keverőszelep, Legionella, Rétegződés: Külső tartályos mediterrán napkollektor! Görögországban, Törökországban rendszeresen látunk ilyen kivitelezést, ott érdemes is ilyet létesíteni, mivel nem ismerik a fagyveszélyt. Az elméleti fagyhatár 80 cm a talajszint alatt, itthon erre kell méretezni.

Létezik egy EU-előírás: 52 °C-nál magasabb hőfokú vizet nem lehet indítani a HMV-rendszeren forrázás- veszély miatt, ezeknél a rendszereknél nem lehet tudni, milyen hőfokú víz fog jönni a tárolóból. Az egyik forgalmazó saját bevallása szerint egy éjszaka alatt 15 °C hővesztése van ennek a típusú tárolónak. Egy normális HMV-tárolóban működik a rétegződés (a beáramló hideg víz és az előzőleg megtermelt meleg víz között akár 50 °C különbség lehet), ennél a tárolóval egybeépített napkollektornál erre ne számítsunk. Én 5 millió Ft-ért sem mernék egy ilyen telepítést vállalni: ha csak egyszer elfagy a hálózati vízvezeték-nyomócső, elreped, és elönti a víz az egész házat. Olyan nagy felelőssége van annak, aki ilyet telepít… Hol van ennek a hatályos, EN 12 975 szabvány szerinti napkollektor-minősítése? De sok megrendelő nem a minőségi tanúsítványt nézi a termék kiválasztásakor, hanem a kedvező árat! Egy másik műszaki megoldás, egy fokkal igényesebb látható a 4. ábrán. Friss melegvíz-előállításos, nem a több napos meleg vizet engedjük le a csapolókhoz, hanem van benne egy csőspirál, ezen áthalad a hálózati hideg víz, és ott melegszik fel. A rétegeződési problémák itt is megvannak, de legalább legionellatenyészet nem alakul ki. Elfagyási problémák ugyanúgy előjöhetnek rajta, mivel a hálózati vizet a padláson keresztül vezetik, ami jóval a fagyhatár felett van.

A cikk folytatását a VGF szaklapban olvashatja.

Forrás: VGF Online