A napenergia mennyisége Magyarországon

Magyarország az északi mérsékelt övben, az északi szélesség 45,8° és 48,6° között található. Földrajzi fekvéséből adódóan, napsugárzás-jövedelem szempontjából hazánk a közepes adottságú országok közé sorolható. A vízszintes felületre érkező éves átlagos napsugárzás értéke ~3,5 kWh/(m2.nap). Ugyanez az érték a legkedvezőbb adottságú, ráktérítő és baktérítő közötti trópusi égövben 5-7 kWh/(m2.nap). A legkedvezőbb értékhez képest tehát a magyarországi napsugárzás csak mintegy 50-60% körüli érték, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez ne lenne elegendő a reális hasznosítás számára. Jó példaként fel lehet hozni a szomszédos Ausztriát, vagy Németországot, ahol az érkező napsugárzás mennyisége még kevesebb, mint Magyarországon, mégis a megvalósult napkollektoros rendszerek száma a sokszorosa a hazainak. Németország a világon az 5. helyen áll a felszerelt napkollektorok számát illetően, a szomszédos Ausztriában pedig több mint 3 millió négyzetméter napkollektor üzemel, amivel szomszédaink az egy főre jutó napkollektorok számát illetően világelsők. Ezek a rendszerek a gyakorlatban bizonyították, hogy a napkollektoros hőtermelés a magyarországi napsugárzásnál gyengébb viszonyok mellett is reális alternatívája lehet a hagyományos, döntően fosszilis energiahordozók elégetésén alapuló hőenergia előállításnak.

Egy másik tény, ami talán meggyőző lehet: Magyarország területére kb. 380-szor akkora mennyiségű napsugárzás érkezik, mint az ország teljes energia-felhasználása. Magyarország területe 93.030 négyzetkilométer. Egy négyzetméter vízszintes felületre egy év alatt a gyengébb sugárzási adottságú részeken is kb. 1.250 kWh energia érkezik a Napból. A teljes területre tehát összesen 116.287.500.000.000 kWh = 418.635 PJ (1 kWh= 3.600.000 J). Magyarország egy éves energia-felhasználása kb. 1.100 PJ. Tehát az érkező napsugárzás és az energia-felhasználás aránya: 418.635 PJ / 1.100 PJ = 380.

Magyarország területén belül a legnaposabb rész az ország középső, déli része, a legkevesebb a napsütés az északi és a nyugati részen. Ténylegesen megvizsgálva azonban az eltérést az egyes országrészek napsugárzás viszonyai között, megállapítható, hogy a különbség a legjobb és a legrosszabb adottságú térség között kevesebb, mint 8%. Ez nem olyan mértékű eltérés, ami döntő mértékben befolyásolná egy napenergia-hasznosító rendszer működését. Ezért kijelenthető, hogy Magyarország egész területe egységesen alkalmas napkollektoros hőtermelő berendezések megvalósítására.

A legnaposabb déli országrészeken ez az érték ~1325 kWh/(m2.év), a rosszabb adottságú részeken pedig ~1220 kWh/(m2.év). Ezek a sugárzási adatok vízszintes felületre vonatkoznak, a hasznosítás szempontjából kedvezőbb, megközelítőleg déli tájolású és 40-45° körüli dőlésszögű felületre azonban a vízszinteshez képest kb. 15%-al több napsugárzás érkezik. Magyarországon tehát egy optimális elhelyezkedésű felületre megközelítőleg 1400-1500 kWh/(m2.év) hőenergia érkezik a napból.

Jól érzékelteti a napenergia mennyiségét, ha megvizsgáljuk, hogy mennyibe is kerülne ez az ingyen érkező napenergia, ha a Nap a közüzemi szolgáltatókhoz hasonlóan benyújtaná a számlát az általa sugárzott energiáért. 2006 márciusi, lakossági árakon számolva az előzőek szerint egy négyzetméter felületre érkező 1400 kWh energia nappali áram tarifával 47.000 forintba, vezetékes földgáz tarifával pedig megközelítőleg 17.000 forintba kerülne. Tehát a Nap minden négyzetméter optimális tájolású tetőfelületre évi több tízezer forint értékű energiát sugároz, ez egy családi ház átlagos tetőfelületét figyelembe véve több, mint egymillió forint. Könnyen belátható, hogy ilyen értékű energiát nem célszerű hasznosítás nélkül elveszni hagyni.

Forrás: Zöldtech