A napelem az atom és szénerőműveket veszélyezteti?

Az országonként stratégiailag kezelt, néha földrészeken átnyúló energetikai és olajvállalatok, vagy az óriási áramszolgáltatók a világ legerősebb vállalatainak számítanak. De hogyan fogja befolyásolni a megújuló energia elterjedése pl. a nagyerőművek világát?

Tulajdonképpen akár így, akár úgy, de egyre kevésbé kétséges, hogy a megújuló energiák és ezek részeként a napelemek jelentősen átalakíthatják a villamos energia megtermelésének és elosztásának piacát. Ami ma a világ egyik legnagyobb iparága: az  országonként stratégiailag kezelt, néha földrészeken átnyúló energetikai és olajvállalatok, vagy az óriási áramszolgáltatók a világ legerősebb vállalatainak számítanak. De hogyan fogja befolyásolni a megújuló energia elterjedése pl. a nagyerőművek világát? 

Idén nyáron több tanulmányban is vizsálták a hagyományos erőművek beruházási költségeit és vetették össze azzal, ha ugyanazt az összeget megújuló vagy napenergiára költenék.

Az egyik amerikai tanulmányban például például egy tervezett nukleáris erőmű milliárdos költségeit hasonlították össze napelemes erőművek támogatási költségeivel. "Történelmi fordulópontnak" nevezték, hogy már a 2010-es költségszinteken is versenyképes lehet a napelemes áramtermelés bizonyos helyeken, hosszú távon pedig nagyon sok országban hasonlóan alakulhat a helyzet. Ez például nálunk is érdekes lehet a tervezett paksi bővítés kapcsán.

Egy másik, egészen friss német tanulmány a szénerőművek által megtermelt áram árát vetette össze a napelemekkel megtermelt villamos energia árával, és arra jutott, hogy 5-8 éven belül versenyképes lehet.

Természetesen óvatosan és a maga helyén kell kezelni az ilyen tanulmányokat, raádásul ezek csak kiragadott példák, vethető fel jogosan. De ezek a felvetések azóta továbbgyűrőztek, és a jelek szerint a politikai döntéshozók és maguk az erőművek gazdái is foglalkozni kezdtek a kérdéssel.

Amerikában további tanulmányok készültek, és ennek eredményeként kormányzati szintre emelkedett a kérdés: augusztus végén Joe Biden alelnök mutatta be azt a kormányzati tanulmányt, mely szerint 2015-re az USA több részén versenyképes lesz a napelemes áramtermelés a hagyományos erőművi ellátással (és válhat valóra a "grid-parity", azaz a hálózati áregyenlőség) és kiemelten támogatott területként kívánják kezelni a napenergiát.

Az EPIA (nemzetközi napelemes szövetség) októberi tanulmánya szerint 2030-ra az Egyenlítő környéki szegény országokban is meghatározó szerephez juthatnak a napelemek, és az áramtermelés jelentős részét adhatják.

A német szaklapok szerint pedig ha a napelemek felhasználása a mostani ütemben nő, azok akár a meglévő  erőműveket veszteségessé tehetik, hosszú távon pedig az új beruházásokat veszélyeztethetik a gáz és szénerőművek területén és jelethetnek komoly kihívást az energetikai ágazatnak, főként a fogyasztási csúcsidőben. 

Kína pedig csak szépen és csendben minden országot lehagyott a megújuló energiákba fektetett pénztömegek tekintetében.

Összességében tehát minden vezető gazdasági hatalom jelentős összegeket fektet a megújuló energiák és ezen belül is a napenergia fejlesztésére, és idei lépéseik alapján úgy tűnik, hogy hosszú távon számolnak úgy a megújuló energiákkal, hogy azok a hagyományos erőművek gazdaságos alternatívái lehetnek.

És mit szólnak ehhez az áramszolgáltatók?

Aki járt már itthon energetikai konferencián, az hallhatta, hogy a hazai nagy áramszolgáltatók képviselői sokszor még lekicsinylő félmosollyal legyintenek a megújuló energiával kapcsolatos felvetésekre. Végülis igazuk van, hiszen ma valóban nagyon kicsi az itthoni megújuló aránya (annak is kb. 60%-a elégetett tüzifa biomassza), még a keleti EU országokkal összehasonlítva is alacsony. 

De várhatóan nem lesz mindig így és változni fog a hazai áramszolgáltatók hozzáállása. A jövőben persze nem láthatunk, de mindig tanulságos megnézni, hogy miként alakult az áramszolgáltatók viszonya a megújuló energiákkal a nálunk ebben előhaladottabb országokban.

Németországban például a 90-es évek végén, mikor a nap- és szélenergia támogatása elindult, az ottani áramszolgáltatók keményen lobbiztak a hálózatukat egyenletlenül terhelő betáplálás ellen. Hogy nem fogja bírni a hálózat, hogy néha fúj, néha nem fúj a szél és a napelemek esetén nagy erőművek egy-egy felhő esetén jelentősen visszaesnek a kibocsátott kWh-kat tekintve. (ma kb. itt tartunk itthon, a nyáron egy nagyon hasonló lényegű előadást lehetett hallani az egyik megújuló energiákról szóló konferencián az egyik áramszolgáltató képviselőjétől).

Miután a német áramszolgáltatás azóta se omlott össze, vagy a dánok a sokkal nagyobb arányú szélenergia betáplálást is meg tudták oldani, a nagy áramszolgáltatók támogatni kezdték a megújuló energiákat - elsőre inkább csak szóban és bemutató kiépítésekkel, főként imidzs-építés miatt (ennek néha már látjuk itthon is látjuk nyomait, de még kevéssé jellemző).

Az áramszolgáltatók ezt követő lépése pedig a megújuló és napelemes piacra való belépés volt, és általában nem is aprózták el. Hogy csak itthon ismert áramszolgáltatókról mondjunk példákat: a francia EDF (a Démász tulajdonosa) First Solar-ral épít napelemgyárat, az Eon erőműveket épít napelemekből, az RWE (az ELMÜ és az ÉMÁSZ tulajdonosa) pedig a világ legnagyobb partközeli szélenergia rendszerében látott fantáziát.

A fenti példák alapján valóban jelentős átrendeződésekre lehet számítani a hagyományos energiaszektorban is a megújuló energiák hatására. Bizonyos értelemben lehet, hogy "veszélyezteti" a napelem elterjedése az atom- és fosszilis erőművek piacát - ami biztosan éles reakciókat fog kiváltani elsőre az itt érdekelt erőmű tulajdonosok és szakemberek részéről. De azok a cégek, akik eddig is az energiaiparban dolgoztak, ha nem is gyorsan, de alkalmazkodni fognak (és már alkalmazkodnak) az új helyzethez és előbb-utóbb ők is részeseivé válnak a megújuló energiák térnyerésének.

Forrás: napelemek.blog.hu/