A jelentősebb nemzetközi sportesemények esetében az utóbbi időben egyre fontosabbá vált a megújuló energiák használata, ami például az olimpiákat illeti, az utóbbi időben minden egyes szervező ország úgy indult neki az építkezéseknek, hogy a korábbiaknál nagyobb mértékű zöldenergia-hasznosítást ígért. A zöld imázsépítés régóta kíséri a sportvilágot, de az olimpiákhoz kötődő "zöld hullám" viszonylag lassan érte el az egyes sportágakhoz kötődő nemzetközi vagy nemzeti eseményeket, bajnokságokat.

Inkább csak az utóbbi időben, és többnyire a marketing ígéretesnek tűnő szempontjából döntöttek úgy a szervezők, az egyes stadionok, sportlétesítmények tulajdonosai, hogy programjaikat zöld beruházásokkal teszik vonzóbbá. Természetesen vannak olyan városok is, amelyek kiemelt ügyként kezelik a fenntartható energiaellátási rendszer kialakítását és a megújuló energiaforrások hasznosítását. Ezeken a településeken szinte elképzelhetetlen, hogy a helyi sportlétesítményeket ne fedjék napkollektorok vagy napelem.

Az olimpiák során a fenntarthatósági szempontok érvényesülése egyre fontosabb tényezőt jelent a szervezési jog odaítélésénél: a városvezetés már tizenöt évvel ezelőtt, Atlantában is számos beruházást valósított meg annak érdekében, hogy az olimpia energiaellátása minél tisztább, a környezetet kevésbé terhelő módon valósuljon meg. Az úszósport-eseményeknek helyt adó építmény tetején például több mint 2800 napelemet helyeztek el, amelyeket további 250 napkollektor egészített ki. Az uszoda környékén egy kisebb, koncentrált napenergiát hasznosító berendezést is üzembe állítottak a közvilágosításhoz szükséges áram biztosítására. Hasonló, demonstrációs telepítések ezt követően is történtek, de ezek között is kimagaslott a legutóbbi, pekingi olimpia.

 

A kínai vezetés már a kezdetektől "zöld olimpiában" gondolkodott, és ennek következtében az olimpiai faluban azelőtt soha nem látott mennyiségű tiszta technológia és energiaforrás jelent meg. A pekingi olimpiai játékok teljes energiafelhasználásának több mint negyede volt köthető megújuló energiákhoz. A szükséges elektromos áram közel ötödét fotovoltaikus egységek és szélerőművek biztosították. Az olimpiai falu közvilágítását közel teljes egészében zöld energiával oldották meg, és számos helyszínen napkollektorokkal biztosították a szükséges meleg vizet. Minden tartós olimpiai létesítmény, épület esetében nagy hangsúlyt fektettek a szigetelésre. Az olimpiai falu látogatói több kísérleti, fejlesztés alatt álló technológiát megtekinthettek, például az elektromos áram és hőenergia kinyerésére is alkalmas hibrid SolarWall rendszert. Az úszószámoknak helyt adó csarnokot úgy építették meg, hogy évi 140 ezer tonna eső- és szennyvíz tisztítására legyen képes.

A soron következő, londoni olimpia szervezői néhány évvel ezelőtt még szintén úgy indultak neki a munkálatoknak, hogy a "legzöldebb" olimpiát fogják tető alá hozni, de mára kiderült, hogy az eredeti célkitűzések várhatóan nem fognak megvalósulni. A korábbi elképzelések szerint ugyanis az olimpiai park és falu teljes áramszükségletének 20%-át kívánták lokális megújuló forrásokon, főként szélenergiával biztosítani, de a térségben elmaradtak az ilyen típusú beruházások, ezért ezt a célt várhatóan nem érik el. Ettől függetlenül a szervezők több biomasszakazánnal, egy kisebb kapacitású, biomassza-alapú kapcsolt erőművel és több mint 5 ezer négyzetmétert lefedő napelemmel igyekeznek minél megfelelőbb környezetet teremteni a sporteseményeknek. Rio de Janeiro ugyancsak nagy dobással készül a 2016-os olimpiára: az egyébként rengeteg vízenergiát hasznosító ország hatalmas, napelemekkel borított falszerű épületet tervez felhúzni, amely egyben szivattyús erőműként is üzemelne, vagyis a nappali többletenergiát az építmény arra használná fel, hogy a felsőbb szintekre szivattyúzza, majd szükség esetén - például éjszaka turbinákat hajtva - leereszti a vizet. A tervek szerint bizonyos alkalmakkor az építményből akár mesterséges vízesés is kitörhet.

 

Az egyszerű futballstadionok esetében elsőként a "napváros", Freiburg focicsapatának otthont adó sportlétesítményt változtatták naperőművé, a stadion tetejét 2004-től mintegy 8 ezer nézetméternyi napelem fedi. A városban - annak ellenére, hogy adottságai nem a legkedvezőbbek a napenergia-hasznosításra - minden a nap, a napelemek körül forog. Nem volt tehát meglepő, hogy a városvezetés a helyi szervezetekkel és cégekkel együtt úgy döntött, hogy a város stadionját, illetve annak tetejét is kisebbfajta erőművé alakítják át. A végeredmény természetesen turistalátványosság lett, és a freiburgiak példáját több más német sportlétesítmény is követte. Hasonló beruházások történtek Svájc több stadionjában is. A legkiemelkedőbb közöttük a Bernben található sportlétesítmény, amelynek tetejét 2007 óta 12 ezer négyzetméteren fedik napelemek. Tajvanon a 2009-es világjátékokra adták át a sárkánystadiont, amelynek teljes külső felületét pikkelyekként fedik a napelemek. Nagy Britanniában szintén több stadion gondolkodott el a megújuló energiák használatán, 2005 óta támogatást is lehetett nyerni ilyen típusú projektekre. Nem egy stadion rendelkezik napelemekkel, a Manchester City pedig néhány évvel ezelőtt felhúzott egy 3 megawattos szélturbinát, amely a teljes stadion áramellátását képes biztosítani. Huszonöt turbinából álló szélfarm látta el a tavalyi dél-afrikai futball-világbajnokságra épített Nelson Mandela stadiont is, annak ellenére, hogy az ország jóval előnyösebb napenergia-hasznosítási képességgel rendelkezik, mint a fent említett országok. Brazília, amely a 2016-os olimpián túl a 2014 labdarúgó világbajnokság szervezési jogát is elnyerte, azt tervezi, hogy a tornának helyet adó stadionjait kivétel nélkül napelemekkel fogja felszerelni.

Az Egyesült Államokban nemrég az NFL-ben szereplő Philadelphia Eagles játszotta ki a "zöld kártyát", a focicsapat elsőként szeretné elérni, hogy stadionjának e­ner­gia­szük­ségleteit a közműszolgáltatók­tól függetlenül saját maga legyen képes fedezni, méghozzá a lehető legtisztábban. A közel 30 millió dolláros beruházás során 2500 napelemet és mintegy nyolcvan vertikális mini szélerőgépet terveznek elhelyezni a létesítménynél, valamint egy földgázzal és bioüzemanyaggal is ellátható kogenerációs egységet is üzembe állítanak majd. A várakozások szerint a nap- és szélenergia hasznosításával a szükséges energia egynegyedét lesznek képesek megtermelni, míg a fennmaradó rész biztosítása a kogenerációs egységre marad. Ha az erőmű a stadion szükségleteinél több áramot is termel majd, a felesleget értékesítheti a helyi áramszolgáltatónak. A munkálatok várhatóan a következő szezon kezdetére, idén szeptemberben fejeződhetnek be. A csapat elhatározása természetesen a teljes amerikai sajtót bejárta, pozitív példaként állítva a kezdeményezést más csapatok és sportágak elé is.

Forrás: REsource