Melyek voltak 2010 legzöldebb láncai?

A portlandi Portfolio 21 nyílt végű befektetési alap a legkörnyezetkímélőbb céges ellátási láncokat vizsgálta. Mely vállalatok tettek szert tavalyi működésükkel zöld babérokra?

A kizárólag környezetbarát cégekbe fektető Portfolio 21 alap immár 10 éve teszi közzé évente listáját. Az alap környezettudatos befektetők számára szánja útmutatónak éves összesítését, melyről 2009-ben a Wall Street Journal is elismerően írt. Az elmúlt évtizedben közel 2000 amerikai vállalatot vizsgált meg az alap (mely egyébként 20 országban 323 millió dollárt fektetett 105 társaságba).

Zöld szempontok

Az összesítés során a következő szempontokat mérlegelik:

• mennyire környezetkímélő az üzletvitel és a termelés
• milyen mértékben érvényesítettek ökológiai megfontolásokat a termék összetételének kidolgozásában
• mennyi megújuló energiát fogyasztanak az előállításához
• milyen hatásfokkal használják fel az erőforrásokat
• mennyivel csökkentette üvegházgáz-kibocsátását a vállalat

A nyilvánosságra hozott lista érdekes módon betűrendben tartalmazza a cégeket, vagyis a top 10  céget van hivatva szerepeltetni, s nem tesz különbséget közöttük helyezési sorrenddel.

Autodesk: Két és háromdimenziós tervezői szoftver előállítója, mely fenntartható üzleti megoldásokhoz nyújt segítséget, többek közt a hulladék-előállítás és papírhasználat optimalizálásával. E cég termékét használja az amerikai Zöld Épület Tanács, amikor az épületekről megállapítja, hogy az energia- és környezettudatos kategóriába tartoznak-e.

East Japan Railway: Ez a távol-keleti vasúttársaság az energiafogyasztás csökkentésében jár élen. Kifejlesztette a világ első hibrid-mozdonyát, beindította a csökkentett súlyú tehervonatokat, továbbá szél- és napenergiát használó eszközökkel látta el "ökovasútállomásait".

Henkel: 1983-ban a német vegyipari óriáscég elsőként állt elő foszformentes mosószerrel, s ma már egész termékskálája van "természetes alapanyagú" mosószerekből és ragasztókból, amivel csökkenti a környezetszennyezést, s a bolygónk vizeire gyakorolt káros hatást. Termékeinek kétharmadát "megújuló nyersanyagokból" állítja elő.

Itron: Az amerikai cég szoftverei lehetővé teszik az energiafogyasztás mérését és a kétirányú (szolgáltató és fogyasztó közötti) adatkommunikációt. Termékeit mintegy 8000 közműipari vállalat használja világszerte.

Natura Cosmeticos: Brazíliai kozmetikai vállalat, mely fenntartható módon használja a természetes alapanyagokat, és azokat fair árszinten szerzi be a helyi termelőktől (főként őserdei bennszülött törzsek és családi farmok). Fejlesztési részlege a megújuló nyersanyagok kutatására és a fenntartható mezőgazdasági módszerek meghonosítására koncentrál.

Potlatch: Amerikai faipari vállalat, mely az összes általa birtokolt földterületen megszerezte az Erdővédelmi Tanács (FSC) kiváló minősítését - de ez "csak" alapanyagforgalma 50 százalékát fedi le, mert más cégektől is szerez be fát. Földterületi megállapodásaiban a fakivágás mellett olyan szempontokat is figyelembe vesz, mint erdővédelmi "könnyítések" és szabadidős célú erdő-haszonbérlet.

Red Electrica: Ez a vállalat menedzseli Spanyolország elektromos áramellátó hálózatainak koordinációját. Mára a második legnagyobb szélenergia-ipari cég lett Európában. Ilyen jellegű kapacitása 2011-ben eléri a 13 000 megawattot.

Sharp: A Sharp világelső a szolárcellák gyártásában, s az elektronikus hulladék újrahasznosításában is vezető helyet vívott ki magának. Az ismert japán ipari- és szórakoztatóelektronikai márka egy ideje az energiatakarékos készülékekre helyezte a súlypontot termékfejlesztésében. Eközben növeli a biológiailag lebomló alapanyagok arányát a gépeiben, akkumulátoraiban stb.

Umicore: A világ első számú vegyi nyersanyagcége, belga székhellyel. Termékskálájának fele környezettudatos fejlesztés. Köztük találhatók újratölthető elemek, üzemanyagcellák, és károsanyag-kibocsátást csökkentő gépjármű-katalizátorok.

Vestas: A dán vállalat olyan szélenergiai eszközöket gyárt, melyek a széljárásból "lényegében" karbonsemleges módon termelnek energiát (az idézőjeles szó arra utalhat: az infrakstrukturális ráfordítás, vagyis az eszköz előállításának anyag- és energiaigényének megtérülése után válik karbonsemlegessé a termék működése.)

Forrás: PIAC&PROFIT