Energiahatékonyság Brüsszel - Moszkva

Mennyire fontos a középületek energiahatékonysága Európa két pólusában, Brüsszelben és Moszkvában? Ennek jártak utána a Bautrend külföldi tudósítói.

BRÜSSZEL

Az Európai Unió intézményei, mint a kontinens csúcsszervei példával kell hogy élen járjanak épületeik üzemeltetésében és energiafelhasználásuk hatékonyabbá tételében. De vajon mit jelent ez Brüsszelben a gyakorlatban?

Példával elöl járni

 Negyvenezer dolgozó számára biztosít irodát és munkakörülményeket Brüsszelben a Parlament (EP), a Tanács, a Bizottság és hozzájuk tartozó intézmények. De nemcsak a méretek miatt kell példával elöl járnia a fenntarthatósággal és energiahatékonysággal kapcsolatban igen aktív Európai Uniónak, hanem mert ez elemi gazdasági érdeke mindannyiunknak. Ennek megfelelően több mint tíz éve dolgoznak az Unió brüsszeli intézményeinél az épületek kialakítása, felújítása és üzemeltetése kapcsán a folyamatok energiahatékonyabbá és fenntarthatóbbá tételéért. A 2002-ben megindult Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS) bevezetése óta számos előrelépés történt.  A Bizottság épületeiben történt fejlesztések nyomán 2003  és 2008 között 8 százalékkal javult a hűtési, szellőző- és világítórendszerek energiahatékonysága: 274 kWh/m²/évről, 252 kWh/m²/évre. Emellett 2009 óta csak „zöld” áramot használnak az összes épületben, miközben a bevezetés utáni évre 3,5 százalékkal csökkent az áramfogyasztás.

Kis lépésekkel  

A villanyáram megtakarítását az energiatakarékos világítótestek általánossá tételével, a folyosókon, mellékhelyiségekben mozgásérzékelők és időzítők felszerelésével, és az asztali lámpák számának a csökkentésével érték el. A szellőztető és fűtőrendszer optimalizációjához a „komfortórák” enyhe, 2,5 százalékos mérséklésével, és a többfokozatú légkeverő berendezések felszerelésével járultak hozzá. Ahol technikailag lehetett, felszámolták a meleg vizes csapokat a mellékhelyiségekben, és takarékos vécétartályokat szereltek fel. Emellett komoly figyelmet fordítanak a Brüsszelben dolgozó közalkalmazottakat célzó figyelemfelkeltő kampányokra, például a számítógépek munka utáni kikapcsolása és energiatakarékos üzemmód használata kapcsán, de részt vesznek olyan kezdeményezésekben is, mint a Föld Órája.

Tervek

A Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a Bautrendnek elmondta, a közeljövőben épületenként külön intelligens mérőórák felszerelésével  szeretnék az energiahatékonyságot tovább fokozni, de rendszeresen fogják monitorozni a víz - és gázfelhasználást is. Folyamatban van továbbá egy pilot projekt keretében az egyik épületre energia audit elvégzése, és azt is vizsgálják, mely  épületeken lehetne napelemeket elhelyezni. A 2007-ben bevezetett EMAS mellett ISO 14001:2004-es minősítést is megszerző Európai Parlament három brüszszeli épületének

A Panda-ház látványterve. A WWF oroszországi képviseletének épülete lesz

energiahatékonyságát évente ellenőrzik. Az épületekben járkálva jól látható a számos figyelmeztető feliratból, hogy komoly gondot fordítanak az ott dolgozók és látogatók energiatudatoss ágának javítására. Az EP szintén 100 százalékig megújuló forrásból szerzi be a világításhoz szükséges energiát –  részben az épület tetején elhelyezett napelemeknek köszönhetően. De 2020-ra azt is célul tűzték ki, hogy 30 százalékkal csökkentik az épületek szén-dioxid-kibocsátását, amelyet 2005 óta már 9 százalékkal mérsékeltek. A zöld szempontok figyelembevételét ráadásul az EP a külső cégekkel kötött közbeszerzési szerződések kapcsán is megköveteli, ezzel is próbálva példát mutatni a magánszférának. Az uniós intézmények működtetése tehát – noha falaik közt egyre gyakrabban hallani kötelezővé teendő passzívház- építési szabályok lefektetéséről – még Európa nagy részéhez hasonlóan távol állnak a szinte minden energiaigényét önállóan előteremteni képes célok elérésétől. MOSZKVA Az energiatakarékosság Oroszországban is divatos jelszó lett az utóbbi években, a középületek energiafogyasztásának csökkentésére azonban egyelőre csak az első kísérleteket teszik.

MOSZKVA

A legzöldebb

Poór Csaba

A Panda-ház még csak a tervasztalon létezik, de tavaly ősszel már elnyerte az Oroszország legzöldebb épülete címet, vagyis a Moszkva történelmi belvárosában készülő, egy régi ingatlan átalakításával is járó beruházás minden elemében környezetbarát lesz. Persze milyen is lenne, amikor a Természetvédelmi Világalap (WWF) oroszországi képviseletének ad otthont. Az irodaház, amelyben több, itt eddig még nem alkalmazott ökotechnológiát is bevetnek, a tervek szerint nyitott lesz, az érdeklődők a saját szemükkel is megnézhetik majd geotermikus hőellátó rendszerét vagy a szennyvizet tisztítás után szürke vízként – nem emberi fogyasztás céljára – felhasználó vízvezeték-hálózatát. Így a várhatóan a jövő nyáron felépülő háztól azt is remélik Moszkvában, hogy némi l endületet ad az Oroszországban még gyerekcipőben járó energiahatékony építkezésnek.

Takarékosság

Merthogy a pazarlásnak itt is igyekeznek véget vetni, noha az energiahordozókban dúskáló országban – főleg a szovjet korszakban – sokáig nem volt komoly szempont a takarékosság. Szakértői számítások szerint Oroszország a szükségesnél csaknem kétszer több energiát használ fel, az egy négyzetméternyi ingatlanra jutó fogyasztás kétszer-háromszor haladja meg az európai átlagot, és csak fűtésre megy el az országban elfüstölt energia bő harmada. Egyebek között ennek akart véget vetni Dmitrij Medvegyev államfő, amikor másfél éve elrendelte, hogy 2020-ig 40 százalékkal kell visszafogni az energiafelhasználást, majd 2009 novemberében ennek érdekében törvényt is elfogadtak. A jogszabály nemcsak arról rendelkezik, hogy 2014-ig fokozatosan kivezetik a kiskereskedelmi forgalomból az izzólámpákat (a százwattost január elsejétől már betiltották), hanem egyebek között arról is, hogy a költségvetési intézményekben öt esztendőn át évi 3 százalékkal kell csökkenteni az energiafelhasználást.

Befektetés

A múlt és jelen. A Szent Bazil-katedrális és Moszkva üzleti negyede

A takarékossági intézkedések persze komoly, több mint 300 milliárd d olláros befektetést is követelnek.  Számítások szerint ennek mintegy 30-40 százaléka jut a szociális szféra létesítményeire – például kórházakra, rendelőkre, iskolákra –, amelyek energiaéhségét 2015-ig összesen 20–30 százalékkal készülnek visszafogni. Külön állami programot indítottak például annak érdekében, hogy energiahatékony technológiákat honosítsanak meg ezekben az intézményekben.  Mivel az ép ületeik többnyire típustervek alapján készültek, lehetőség van amolyan „egyenmegoldások” alkalmazására. Ez pedig valamelyest megkönnyíti a tervek megvalósítását, amit – nyugati mintára – Oroszországban csak mostanság megjelenő, új társaságokra, úgynevezett energiaszervizekre bíznák. Ezek az adott intézménnyel vagy annak fenntartójával kötött szerződés alapján gondoskodnának az energiafogyasztás csökkentéséről, e llenszolgáltatásként  pedig megkapnák az így keletkező megtakarítás egy részét.

Forrás: Bautrend