Milyen engedélyek kellenek egy hőszivattyúhoz?

Napjainkban egyre inkább a megújuló energiák kerülnek előtérbe – a fosszilis energiahordozókkal szemben. Nem csupán a nagy ipari beruházáskor jellemző ez a tendencia, de a háztartásokban is. Sokan szánják el magukat Magyarországon is, hogy otthonuk energiaszükségleteinek fedezésére felhasználják a természet adta lehetőségeket, a talaj, a víz vagy éppen a levegő hőjét. A hőszivattyúk telepítése ezért hazánkban is igen népszerű. Azt azonban csak kevesen tudják, mely típusú szivattyúhoz kell hatósági engedély, s hol lehet azokat beszerezni.

A hőszivattyúknak – mint ismeretes - több fajtájuk van, s ettől függően egyes típusok telepítéséhez komolyabb engedélyeket is ne kell szereznünk, míg másoknál nincs szükség hatósági papírokra. A legegyszerűbb rendszer az úgynevezett levegős hőszivattyú. A legtöbbször ezen berendezésekhez egyáltalán nem szükséges hatósági engedély. Kivétel ez alól, amennyiben a rendszer kiépítése során az épület statikai szerkezete megváltozik, vagy az épület külső képe módosul. Ilyen esetben a helyi önkormányzat építésügyi osztályánál kell lefolytatni az engedélyezési eljárást. Ami itt gondot okozhat még - különösen sűrűn lakott településen - az a túlzott zajterhelés, amely esetleg sértheti a szomszédjogokat.  Éppen ezért érdemes a gyártóknál érdeklődni, hogy minél csendesebb működésű szivattyút tudjunk beszerezni.

Főszabály szerint a talajkollektoros hőszivattyúk telepítéséhez, működtetéséhez sem kell hatósági engedély. Itt azonban figyelembe kell venni az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet) terepkialításra vonatkozó rendelkezését (OTÉK, 45. § (1) bek.), miszerint:

„Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Helyi szabályozás hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.” A terepszinttől történő 1 méternyi eltérés már enedélykötelessé teszi a szivattyú telepítését. A jogszabály szerint a telepítés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a mélyen futó vezetékek, növények gyökérzete ne sérüljön. Védett környezetben (pl.: műtárgy és környezte), köztulajdonú telken talajkollektoros hőszivattyú nem létesíthető.

A cikk folytatása elolvasható az Építinfó.hu honlapon.