Lakások komplex megújuló energiás hűtés-fűtése

Egyre gyakrabban jelentkezik az igény a felhasználók felől, hogy lakásuk fűtésére, hűtésére, szellőztetésére és párásítására, azaz komfort-klimatizálására, olyan komplex és kompakt megoldást tudjunk ajánlani, amely elviselhető üzemeltetési költségeket, ugyanakkor maximális komfortot tud nyújtani, amellett a „környezeti lábnyoma”, tehát a környezetkárosító hatása a lehető legkisebb.

Lássuk a feladatot. Télen nagy valószínűséggel fűtenünk kell. Ezt megtehetjük gázkazánnal, de ennek lokális szén-dioxid-kibocsátása nem kevés. A fűtés mellett, kiváltképpen ha légtömören záródó nyílászáró berendezéseket alkalmazunk, biztosítani kell a lakás megfelelő légcseréjét, ellenkező esetben az egész lakás élhetetlenné válik. A légcserét megoldhatjuk időszakos kereszthuzatokkal, de ezáltal a lakás felfűtésére használt energia egy részét elpocsékoljuk, magyarul kiengedjük az utcára. Nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás.

A következő problémát a levegő páratartalma jelenti. Bizonyos páratartalom alatt a közérzet jelentősen romlik, és ha ezt az állapotot huzamosabb időn keresztül fenntartjuk, egészségkárosodást – például nyálkahártya-problémákat - okozhatunk. Régebben a szobák radiátorára illeszthető párásító edényeket alkalmaztunk, de ez magas hőmérsékletű fűtővizet és a nem túl esztétikus radiátort feltételez.

A következő megoldásra váró probléma a lakás levegőjének, illetve az esetleges betáplált pótlevegőnek a tisztítása, szűrése. A feladat megoldható szobánként egyedi légtisztító berendezésekkel is, de ez részint nem esztétikus, részint nem igazán energiatakarékos.

A következő témakör a lakás HMV (használati meleg víz) ellátása. Alkalmazhatunk gázkazánt vagy valamilyen külső égésű, például pelletkazánt, de ezek sajnos lokális szén-dioxid- kibocsátással működnek. A másik lehetőség a villanybojler használata, ez tiszta, de nem túl hatékony megoldás.

Nyáron a lakásainkat hűtenünk kell. A feladatra használhatunk ún. split-rendszerű klímaberendezéseket, ez a legolcsóbb verzió, vagy folyadékhűtő–fan-coil rendszert, amely komplexebb, viszont drágább is, vagy felhasználhatjuk a sugárzó hűtés (fal, padló, mennyezet) alapján működő berendezéseket, amelyek abszolút légáramlás- és zajmentesen képesek a lakás klimatizálására. Viszont a hűtési üzemmódban is fennállnak a fentebb említett problémák a szellőzéssel, szűréssel és párátlanítással.

Megoldások

A kazánokkal és egyéb szén-dioxid-kibocsátó berendezésekkel ebben a cikkben nem kívánok foglalkozni, csak a hőszivattyús és megújuló energiát használó berendezéseket fogom bemutatni.

Konvencionális hűtős-fűtős levegő hőforrású berendezések (levegő-levegő hőszivattyú)
Tulajdonképpen a split-rendszerű hőszivattyús berendezésekről van szó, melyek a környezeti levegő hőtartalmának felhasználásával télen meleg, nyáron hideg levegőt állítanak elő a kezelendő térben. Sajnos ezeknek a levegő hőforrású berendezéseknek a leghidegebb napokban csökken le legjobban a fűtőteljesítménye – már ismert okok miatt –, ezért ilyen esetben valamilyen kiegészítő fűtőberendezést kell alkalmazni, ami jelentősen rontja a berendezés COP értékét - vagy fosszilis tüzelőanyagot igényel. Ezekkel a készülékekkel - kevés kivételtől eltekintve - nem lehet megoldani a HMV-készítést.

Levegő hőforrású levegő-víz hőszivattyúk
A berendezések lényege, hogy nem közvetlenül a szoba légterébe fújjuk be a környezetből kinyert hőenergiát, hanem egy közvetítőközegnek - mondjuk víznek – adjuk át, és a vízzel közvetve fűtjük vagy hűtjük a helyiségeket. A kültéri egység kísértetiesen emlékeztet egy hagyományos split-klímára, de az okosság a „beltéri egységben” van. Itt zajlik le a hőcsere a hűtőközeg és a víz között, bármely üzemmódban. Az 1. ábrán a levegő-víz hőszivattyú felépítési vázlata látható. Berendezésünk hatékonysága nagymértékben függ a használandó fűtővíz hőmérsékletétől. Legjobb hatékonyságot (COP-értéket) 35/30 °C-os víz használata esetén érhetünk el, ami a sugárzó (felület) fűtést vonzza magával. Kicsit csökken a hatékonyság hőleadó végberendezések (szép magyar nevén fan-coilok) esetében, itt 45/40 °C-os vizet használhatunk. Legrosszabb a hagyományos radiátorok esetén, mikor 55/50 °C-os víz előállítása a cél. Ez belátható, hiszen a magas vízhőmérséklet magas kondenzációs nyomást, ezáltal magas áramfelvételt és csökkenő kompresszorteljesítményt eredményez.

1. A kültéri és a beltéri egység hagyományosan rézcsövekkel és kábelekkel van összekötve.

A kültéri és a beltéri egység hagyományosan rézcsövekkel és kábelekkel van összekötve. Víz csak a beltéri egységben - tehát fagymentes környezetben - van, ezért nincs szükség glikol-víz keverék alkalmazására. Ezeknek a berendezéseknek rendszerint már van HMV-készítő opciója is. Ebben az esetben viszont célszerű egy nagyobb méretű tárolótartály beépítése a rendszerbe, ahol napközben tárolni tudjuk a megtermelt HMV-t, arra az időpontra, mikor megjelenik a nagyobb igény a meleg vízre, mondjuk az esti fürdéskor.

Ha már van egy viszonylag nagy kapacitású tárolótartályunk, akkor automatikusan adódik a lehetősége annak, hogy a tartályban lévő vizet ne csak a hőszivattyú munkája árán - villamos energiával –, hanem szinte ingyen nyerhető napenergiával is fűtsük. Itt lépnek be a képbe a napkollektorok. A napkollektor felületére beeső napsugárzás (ideális esetben) kb.1000 W/m² teljesítménnyel fűti a napkollektor felületét. A felmelegedett kollektorban glikol-víz keveréket áramoltatva ezt a hőmennyiséget el tudjuk vonni. Ehhez azonban a tárolótartályban szükség van egy olyan hőcserélőre, amely megoldja a hőcserét a napkollektor glikol-víz keveréke és a tárolóban lévő édesvíz között. Vészhelyzet esetére - ha a környezeti hőmérséklet extrém alacsony, és a nap sem süt napokon keresztül – a tartályba be lehet építeni egy villamos fűtőbetétet, amely direkt módon fűti a tárolótartályban lévő vizet. Egyébként a beltéri egységhez is rendelhető tartozék a vészüzemi villamos fűtőpatron.

Azzal együtt, hogy manapság a levegő hőforrású berendezések működési határértékeit kitolták -15-20 °C-ig, e berendezések hatékonysága jelentősen függ a hőforrás hőmérsékletétől.  Nyáron például, mikor meleg van, ugye légkondicionálnánk, hűtenénk a lakást. Minél melegebb van kint, annál inkább növekszik a hűtési igény a lakásban. Viszont a magas környezeti hőmérséklet miatt a kültéri egység egyre nehezebben, egyre nagyobb felvett teljesítmény mellett tudja leadni a környezetnek a lakásból kiszipákolt hőmennyiséget.

Konklúzióként az szűrhetjük le, hogy pont a leghidegebb és a legmelegebb időpontban az egyszerű, levegő hőforrású berendezések nem állnak a helyzet magaslatán.

Víz-víz hőszivattyúk
Hőforrásuk víz, illetve glikol–víz keverék. Ez függ attól, hogy a rendszer nyitott kutas talajvízzel vagy csőhurkos talajkollektorral működik-e. A talajkollektoros rendszerek esetén glikol–víz keveréket kell alkalmazni, mivel a hőforrás-oldali folyadék hőmérséklete negatív is lehet, ezért fagyveszély áll fenn. A glikol sűrűsége nagyobb, mint a vízé, ezért több szivattyúmunkát igényel, hőátadási tényezője is rosszabb a víznél. Végül a talajszondaként használt műanyagcső hőátadó képessége is alatta marad a közvetlen lemezes hőcserélő-víz hőátadásnak. Ennek okán a talajszondás berendezések hatékonysága (COP-je) alatta marad a nyitott kutas rendszerek hatékonyságának.

A 2. ábrán a különböző elhelyezkedésű szondák és a nyitott kutas rendszer működése látható. Telepítéskor célszerű a nyitott kutas rendszert preferálni a hurkos rendszer fentebb leírt hátrányai miatt. Amellett a horizontális hurok alkalmazásánál jelentős mennyiségű földmunkát kell végezni, hiszen a huroknak jóval a fagyhatár alatt kell lennie, ellenkező esetben a berendezés hatékonysága csökken, másrészt a kertben lévő füvet és növényeket tönkreteheti a fagyott föld.

2. Az ábrán a különböző elhelyezkedésű szondák és a nyitott kutas rendszer működése látható.

A vertikálisan befúrt szondák esetén ügyelni kell arra, hogy legalább 2-3 méter távolság legyen az egyes szondák között, a talaj átfagyásának megelőzése érdekében, és tudomásul kell venni, hogy a szonda földszinttől mért 1-1,5 m-es része hatástalan lesz. Amennyiben nyitott kutas rendszert alkalmazunk, oda kell figyelni a nyerőkút vízhozamára, hogy elegendő-e a berendezés üzemeltetéséhez, másrészt, hogy a nyelőkút képes-e elnyelni a szóban forgó vízmennyiséget segédszivattyú nélkül. Oda kell figyelni a nyerő- és a nyelőkút egymáshoz képest való távolságára, melynek legalább 20 m-nek kell lennie, és hogy a vízerek lehetőleg ne vezessék vissza a lehűlt vizet a nyelőkútból a nyerőkútba. Egyébként Budapesten a XIII. kerületben van már egy több száz lakásos társasház, amely levált a távhőszolgáltatóról, és ilyen rendszerrel állítja elő a fűtővizet, illetve a HMV-t. A rendszer üzemeltetője szerint a lakók meg vannak elégedve a szolgáltatással, és a díjak is alacsonyabbak, mint az előző, hagyományos távfűtéses rendszer esetén. A társasház természetesen nem a fényképen látható hőszivattyúval működik.

A tárolótartályba a rajzolt ábrán látható módon és pozícióba lehet bekötni a napkollektorokat, ha vannak. Mint látható, a tartályban van egy plusz csőkígyó, melyben a felmelegedett glikol–víz keverék kering, és mint látható, a napkollektor hőcserélője alul helyezkedik el, tehát a teljes vízmennyiséget melegíti. A hőszivattyú hőcserélője felül helyezkedik el, és csak a felső réteget melegíti magasabb hőmérsékletre.

Csak néhány adat. Egy jó minőségű nyitott kutas hőszivattyús rendszer +10 °C-os hőforrás-oldali és +35 °C-os felhasználó-oldali vízhőmérséklet esetén (sugárzó fűtés) 5,18-os COP-értéket, hűtés esetén +30 °C-os hőforrás-oldali kilépő vízhőmérséklet mellett (szabályozni kell a vízmennyiséget) és +18 °C-os felhasználó-oldali vízhőmérséklet esetén (sugárzó hűtés) 6,51-es EER-értéket is képes elérni. Ezeket az adatokat a gyártó az Eurovent kondícióinak megfelelően adta ki.

A fűtéssel, hűtéssel és a HMV-vel megvolnánk, lássuk a szellőzést. Ugye az ablaknyitás és a kereszthuzat a szokásos megoldás. Csakhogy ilyenkor a lakásból eltávozik a drágán megtermelt meleg vagy hideg. Ennek az energiának a visszatartására találták ki a hővisszanyerőket. Az egyszerűbb berendezések, amiket a lakásokban alkalmazunk, az ún. keresztáramú hőcserélők. Ezek mozgó alkatrész nélküli, egymástól légoldalon elszigetelt levegőjáratok, melyek jó hővezető anyagból készülnek, és az ellenáramban mozgó elhasznált és friss levegő hőt tud cserélni olyan módon, hogy a helyiségből elszívott meleg levegő előfűti a kintről beáramló hideg levegőt, vagy nyáron a helyiségből elszívott hűvös levegő előhűti a kintről beszívott meleg levegőt.

A 3. ábrán télen, előfűtési üzemmódban látható a berendezés működése. A berendezés nem tartalmaz aktív elemet, önállóan sem fűteni, sem hűteni, sem ventilálni nem tud.  Nyilván, miután a hőátadás nem 100%-os, a helyiségekben a hőmérséklet egy idő után csökkenni vagy emelkedni fog az évszak függvényében.

3. Az egyszerűbb berendezések, amiket a lakásokban alkalmazunk, az ún. keresztáramú hőcserélők.

Aktív termodinamikus hővisszanyerő
A 4. ábrán fűtési üzemmódban látható a készülék. A berendezésben benne van a befúvó és az elszívó ventilátor, képes hűteni vagy fűteni hőszivattyús módszerrel a helyiség hőmérsékletének függvényében. Beépített légszűrővel rendelkezik. A sztenderd kivitel a hagyományos H10 minőségű légszűrő. Rendelhető F7 minőségű zsákszűrővel, illetve elektrofilterrel. Az elektrofilter segítségével még a vírusok is kiszűrhetők a lakásba befújt levegőből. Kiegészíthető villamos vagy meleg vizes fűtőbetéttel és párásító berendezéssel. Elektronikus vezérlő egységgel lehet szabályozni.

4. Aktív termodinamikus hővisszanyerő. Az ábrán fűtési üzemmódban látható a készülék.

A párásítás
Fűtött lakásban, 21 oC környezeti hőmérséklet mellett a 45-55% relatív páratartalom az optimális. Párásítani lehet egyszerűen a víz elforralásával is, de ne felejtsük el, hogy ebben az esetben a forró gőz emeli a levegő hőmérsékletét. A másik megoldás az 5. képen látható ultrahangos, ún. hideg párásító készülék. A kívánt páratartalom értéke szabályozható, a beállított érték fölött kikapcsol. Ezek a kis készülékek egy nem túl nagy szoba párásítására alkalmasak, és nem biztos, hogy az egész szobában egyforma páratartalmat biztosítanak.

5. Ultrahangos, ún. hideg párásító készülék.

A 6. képen látható merülő elektródás gőzpárásító már egy komplett lakás párásítására is alkalmas. A készülékben fejlődő gőzt légcsatornán keresztül elvezethetjük a lakás minden pontjába. Ha nincs légcsatornarendszer a lakásban, akkor szobai kivitelű berendezést kell alkalmaznunk, melyben egy ventilátor fújja ki a gőzt. Azonban ezzel a megoldással nem tudjuk az egész lakást párásítani, másrészt nem biztos, hogy egy nappali szobában ez a készülék esztétikai élményt nyújt. Arról nem beszélve, hogy a készüléknek hálózati víz- és csatornacsatlakozást is kell biztosítani, ami szintén nem túl dekoratív egy nappaliban. Ezen okokból mindenképpen a légcsatornába beköthető készüléket kell javasolnunk megrendelőinknek.

6. A merülő elektródás gőzpárásító egy komplett lakás párásítására is alkalmas.

Tulajdonképpen a fent leírt komponensek mindegyikét be kell építenünk egy igényes lakásba. Mindegyik berendezésnek van saját vezérlő egysége, melynek segítségével önmagában a berendezés úgy-ahogy elketyeg. Viszont abba még belegondolni sem jó, hogy ezeket az eszközöket mind külön-külön beépítjük, majd a különböző vezérléseket, szabályozásokat - melyek képtelenek egymással kommunikálni - megpróbáljuk összefésülni, rendszerbe szervezni. Ez maga lesz az őskáosz.

A vázolt probléma megoldására kívánunk egy alternatívát nyújtani, a cikkben bemutatandó komplex rendszer segítségével.

A 7. ábrán látható rendszer tartalmazza mindazokat a komponenseket, amelyekkel egy lakást igazán komfortossá és élhetővé lehet varázsolni. Az egész rendszert egy intelligens elektronika vezérli, amely képes a rendszer minden alkotóelemével kommunikálni, még abban az esetben is, ha a lakás különböző helyiségeiben különböző megoldású hűtési-fűtési rendszerek lettek telepítve.

Központi szabályozó egység
Egy érintőképernyős kijelző felület, amely össze van kötve a lakás összes helyiségében elhelyezett termosztátokkal, valamint a hőfejlesztő berendezésekkel, beleértve a napkollektorokat is. A szabályozó egység hangolja össze a hőszivattyú, a szellőztető berendezés, a napkollektor, a HMV-készítő és -elosztó berendezés és a párásító munkáját. A szabályozó segítségével zónákra oszthatjuk a lakást, a zónákat kedvünk szerint elnevezhetjük, és minden zónának különböző hőmérsékleteket adhatunk meg a nap és a hét különböző időpontjainak megfelelően.

Szabályozza a cirkulációs szivattyúkat, vezérli a padlófűtés szabályozó rendszerét. Az érintőképernyő mutatja a felhasználónak a rendszer komponenseinek üzemmódját, és a komfortszinteket a különböző helyiségekben. A felhasználó szabadon állíthatja a hőmérsékleteket, a páratartalmat, és az üzemelési időket az egyes helyiségekben. A komfortszintek személyre szabhatók. A rugalmas vezérlő egységnek köszönhetően lehetőség nyílik 10 különböző független zónabeállításra a házon belül. A szabályozóval meghatározhatjuk a téli és a nyári légállapot-szabályozási jelleggörbéket.

A rendszer figyelemmel kíséri a külső hőmérséklet alakulását is, és ennek figyelembevételével alakítja maximálisan komfortossá a belső levegőt, a lehető legnagyobb energiahatékonyság elérése érdekében.

A szellőztető rendszer lelke egy aktív termodinamikus hőcserélő, melynek működését a központi elektronika szabályozza, automatikus téli-nyári átváltással könnyítve meg a felhasználó életét. A berendezés kb. 80%-ig kielégíti az épület hőigényét. Elektrofiltere révén védelmet nyújt a veszélyes és igen kisméretű baktériumokkal szemben is. A berendezés eltávolítja a lakásból az elhasznált egészségtelen levegőt, helyére magas szinten kezelt friss levegőt juttat, miáltal egészségesebbé, tisztábbá, csíramentessé válik a lakás levegője. Nem utolsó sorban a friss levegő bejuttatásával elejét veszi a penészesedés kialakulásának. Egyébként az elektrofilter alkalmazásának további előnye az is, hogy ellenállása töredéke a hagyományos légszűrő berendezéseknek, ezáltal a rajta történő nyomásesés is sokkal kisebb. Innentől fogva belátható, hogy azonos mennyiségű levegő beszállítása lényegesen kevesebb villamos munka árán fog megtörténni, magyarul ezzel is spórolhatunk. A hagyományos légszűrők egy idő után tönkremennek, csökkenni fog a szűrőképességük, ezért ki kell cserélni őket. Az elektrofilter egyszerű kimosással regenerálható, ezért élettartama gyakorlatilag korlátlan. Ellentétben a hagyományos szellőztető rendszerekkel, az aktív termodinamikus hőcserélő egész évben segít nagy hatékonysággal kinyerni a lakás elhasznált levegőjének energiatartalmát a hőszivattyús technikának köszönhetően.

Párátlanításra is alkalmas a berendezés, ezért nyáron ideális kombináció a sugárzó hűtéssel. Lehetőség van ún. free-cooling-os (kompresszormunka nélküli) hűtésre.

Igény esetén a berendezéshez elérhető a saját merülő elektródás párásítója, amit szintén a központi vezérlő egység tud szabályozni.

Hőelosztó eszköz
Hőmérsékletek szerint megosztja a megtermelt hideg- vagy melegenergiát a radiátorok, fan-coil-ok és sugárzó felületek között. Vezérlését a központi mikroprocesszoros szabályozó végzi, amely lehetővé teszi az egész lakásban a homogén hőmérséklet-eloszlást, vagy akár a zónánként különböző hőmérsékletek beállítását.

Hőleadó végberendezések – fan-coil-ok
A belépő víz hőmérsékletének függvényében a berendezések fűtenek, illetve hűtenek. Fűtésnél általában 45/40 °C, hűtésnél 7/12 °C-os vízzel működnek. Kompakt, kisméretű, esztétikus műanyagburkolatban nyert elhelyezést a szerkezet, szabályozószelepeit vagy a szobatermosztát, vagy a központi szabályozó elektronika vezérli. Előnye, hogy viszonylag kis fizikai méretek mellett jelentős hűtő- vagy fűtőteljesítmény leadására képesek, igen jól szabályozhatók, mind víz-, mind levegőoldalról. Nagy felületű légszűrőinek köszönhetően biztosítja a lakás levegőjének tisztán tartását. Az elektronikus motor fordulatszám-szabályozásnak köszönhetően a készülékek igazán csendesek.

A rendszer lelke a hőszivattyú, amely lehet levegő vagy víz hőforrású berendezés, a vásárló igényeinek megfelelően. Mindkét típus ugyanazokkal a szolgáltatásokkal rendelkezik, ezért itt nem teszek különbséget közöttük ilyen szempontból. A készülék főbb jellemzői: kompakt berendezés a maximális komfort érdekében, amely megújuló energiákat használ hőforrásul. Beintegrált rendszer a napkollektorok által termelt hőenergia fogadására és tárolására. Integrált használati melegvíz-készítő és tároló egység. A berendezés a beépített technológia révén még -20 °C-os környezeti hőmérséklet esetén is képes +60 °C-os víz előállítására (természetesen hatásfokromlással).

A levegő hőforrású berendezés esetén a kültéri egység akár 20 m-re is telepíthető akár 15 m-es emelőmagassággal. Szükség esetén a kültéri egység légcsatornarendszerre is köthető. Ennek az a lényege, hogy a hőcserélő nem feltétlenül a -20 °C-os levegővel lesz megtáplálva, hanem például egy föld- levegő hőcserélőn keresztül előmelegített levegőt kaphat, vagy például a beszívott levegővel megszellőztethetjük a pincét vagy az alagsort, ezzel megakadályozhatjuk e helyiségek penészesedését, dohosodását.

A víz hőforrású berendezés táplálható nyílt kutas rendszerrel, vertikális vagy horizontális talajszondákkal is. Természetesen a víz hőforrású, kiváltképpen a nyílt kutas rendszer hatékonysága a legmagasabb az összes megoldás közül.

A berendezésben egy DC (egyenáramú) inverter-szabályozású, nagy hatékonyságú scroll-kompresszor duruzsol, szó szerint értve is, a zajcsillapításnak és szabályozásnak köszönhetően. A kompresszor el van látva túlterhelés elleni védelemmel, és hűtőközeggőz-túlmelegedés elleni védelemmel. Gumi rezgéscsillapítókon helyezkedik el, és hangszigetelő burkolattal van ellátva a zaj és a rezgés megakadályozása érdekében. Levegő hőforrású berendezés esetén a kültéri ventilátormotor, víz hőforrású berendezés esetén a hőforrás-oldali szivattyú is DC inverter által van szabályozva. Mindkét típusnál a felhasználó-oldali szivattyú is DC inverteresen szabályozott.
A beadagolást mindkét berendezés esetén elektronikus expanziós szelep végzi, amely garantálja a maximális hatékonyságot mind hűtés, mind fűtés üzemmódban. A beltéri egység tartalmaz egy 200 literes álló puffertartályt – ezért is ilyen magas a készülék -, amelybe be lehet kötni igény esetén a napkollektorokat egy glikol-víz hőcserélőn keresztül, ebben van a HMV-készítő lemezes hőcserélője, a berendezés tartálya is. A HMV-termelés egyébként recirkulációs rendszerű, tehát ha kinyitjuk a melegvízcsapot, azonnal meleg víz jön.

A tartály el van látva egy legionella elleni kiegészítő villamos fűtőbetéttel, melyet a központi mikroprocesszoros szabályozó vezérel. A berendezésre kb. 4 m² napkollektort érdemes rákapcsolni, a tartály 200 literes térfogatát figyelembe véve. A berendezés használatával lehetőség nyílik - padlófűtés, -hűtés esetén – az úgynevezett természetes hűtéssel, közvetlenül a kútból származó vízzel kompresszormunka nélkül is hűteni.

Köszönhetően a nagy hatékonyságú DC inverteres scroll-kompresszornak és a felhasznált vezérlő, szabályozó elektronikáknak, -20 °C környezeti hőmérsékletig a berendezés nem igényli a villamos vészfűtés beindítását. A beintegrált villamos vészfűtés teljesítménye 2-től 6 kW-ig terjed.

A berendezés környezetbarát R410a hűtőközeggel működik, szükség esetén 30 m távolság is lehet a kültéri és a beltéri egység között, ezzel is biztosítva a zajmentes működést.

Egy másik érdekes technika, mikor a levegő hőforrású hőszivattyút (vízmelegítős) és az ún. DX-es közvetlen elpárolgásos rendszert egyszerre használjuk. Kihasználhatjuk a hagyományos levegő-levegő hőszivattyús rendszernek azt az előnyét, hogy nagyon gyors felfűtésre, illetve lehűtésre képes, és élvezhetjük a vizes rendszer homogén hőmérséklet-eloszlásból eredő komfortját.

Normál fűtésrendszer esetén 4-8 órára tehető a felfűtési időtartam, tehát ennyi ideig hidegérzetünk van. Ezzel szemben az új rendszert használva drasztikusan, 5-20 percre csökken a felfűtési idő.

A kültéri egységből kijövő hűtőközeg belemehet a DX-es rendszer osztójába, majd onnan a beltéri egységekbe, ahol igény szerint hűtés vagy fűtés üzemállapot lehet. A másik ágon a hűtőközeg belemegy a hűtőközeg-víz hőcserélőbe, ahol a vizet fogja hűteni vagy fűteni. Fűtési üzemmódban a berendezés képes HMV-előállításra is. A tárolótartály képes a napkollektorból érkező meleg víz fogadására, amely felhasználható a HMV-készítéshez vagy fűtésrásegítésre. Nyáron, mikor a hőszivattyú hűtési üzemmódban működik, akkor a napkollektor feladata a HMV-előállítása.

Forrás: E-gépész.hu