Hőszivattyú: csodafűtés, vagy átverés?

Néhány éve csak kevesen hallottak róla, ma igazi slágertéma. A semmiből energiát előállító csodaszerkezet, vagy divatos szemfényvesztés a hőszivattyú? Egyik sem, inkább egy olyan alternatívája a jól ismert fűtésrendszereknek, mellyel jól járhatunk.

A hőszivattyú nem más, mint a ház és környezete hőmérséklet-különbségét használó fűtés és hűtés központi eleme. Tulajdonképpen mindenkinek van saját hőszivattyúja, amit rendszeresen használ is: a hűtőjében duruzsol. Némi áram és (zárt rendszerben forgatott) gáz segítségével „kiveszi” a belül lévő meleget, és leadja a környezetének – ezért hideg a tej, és meleg a hűtőgép hátsó része. A hőszivattyú működése gyakorlatilag ugyanez: a környezetből kivont hőt a lakásban (házban) adja le.

Olcsón működő, környezetvédő alternatíva

A kompresszor működéséhez elektromos áramra van szükség, ez a fűtési energiának az a része, ami nem a megújuló, ingyenes oldalról származik (kivéve, ha napelem szolgáltatja). A hőszivattyús rendszerek egyik legfontosabb mutatója a COP szám, vagy jóságfok: amennyiben ez például négyes, az energia ¾ része, azaz 75 százaléka a környezetből származik, a többit az áram szolgáltatja.

A fűtéshez szükséges hőt a föld a levegő és a víz egyaránt szolgáltathatja. Mindhárom rendszernek megvan a maga előnye (ahogy persze a hátránya is).

A cikk folytatása elolvasható az Index.hu oldalon.