Geotermiáról beszélt a MOL: szeretnénk, de nem lehet

Mindaddig, amíg Magyarországon nem rendeződik a geotermikus energia hasznosításához kapcsolódó szabályozási környezet, nem várható, hogy érdemi beruházások történjenek ezen a területen - véli Fasimon Sándor, a MOL-csoport Ellátás és Trading ügyvezető igazgatója. A jelenlegi állapot veszélyezteti Magyarország területet érintő uniós vállalásait, valamint félő, hogy spekulációs szándékok miatt hasonló helyzetbe kerül az iparág, mint korábban a szélenergia.

A MOL álláspontja szerint a bányatörvényben meghatározott 2500 méteres határ erős kompromisszum, a komplexebb mélységi geotermikus projektekhez tartozó határvonalat indokoltabb lenne 2000 méternél meghúzni. Fasimon Sándor emlékeztet rá, hogy ettől a mélységtől gyakorlatilag a szénhidrogén-bányászatban ismert kockázatok jóval nagyobb mértékben vannak jelen, így például egy kitörés lehetősége is, ami a jelentős gazdasági károkon túl emberéleteket is követelhet és felveti a szabályozó felelősségét is. Ezért a szakértelem és a megfelelő felkészültség kiemelt fontosságú ebben a szegmensben.

2000 méternél jól különválaszthatók a kisebb komplexitású, alacsonyabb tőkeigényű, főként direkt hőhasznosítást célzó projektek, és a magasabb felkészültséget igénylő áramtermelési projektek - mondja Fasimon Sándor.

A mélységi geotermikus iparág projektjei egyszeri, viszonylag magas beruházási összeggel hajthatók végre, komplexitástól függően a szükséges minimális ráfordítások 2 és 6 milliárd forint között szóródnak, azonban ezt követően mérsékelt árak, és főként hosszú időre jól kalkulálható költségek mellett képesek az áram- és hőtermelésre, hiszen a változó költségek igen alacsonyak azáltal, hogy üzemanyag beszerzésére nincs szükség. A földhővel ráadásul lehetséges az ún. zsinóráram-termelés, vagyis a geotermia ellentétben a többi megújuló forrással, kiszámítható, magas kapacitás-kihasználtságú termelésre képes az elektromos hálózati rendszer egyensúlyának veszélyeztetése nélkül.

A jelenlegi támogatási rendszer (KEOP) az imént vázolt beruházási igények miatt szintén nem megfelelő - mutat rá Grosz Ákos, a Mol Energia Portfólió Fejlesztési vezetője. Az ugyanis hiába biztosított közel 10 milliárd forintos keretet az geotermikus iparág számára, a maximum 50%-os támogatási arány, valamint 1 milliárd forintos támogatási plafon és a szabályozás elégtelensége nem tette, teszi lehetővé a komplexebb projektek finanszírozását. A mostani szisztéma problémái az eddig lehívott összeg mértékében is jól tetten érhető. Ráadásul azt hallani, hogy a támogatáspolitika ezt még tovább aprózná, ami az imént vázolt pontok miatt mindenképpen elkerülendő - mondja Grosz.

Jelen helyzetben ennél is nagyobb problémát jelent a szabályozás átláthatatlansága, pontosabban szólva hiánya - mondja Fasimon Sándor. Nem ismert a koncessziós területek kijelölésének módszertana, az ezekhez tartozó pályázati rend, valamint az sem, hogy mikortól lehetséges a licenszek kiadása. Amit tudni lehet az a csak annyi, hogy 2011. január elseje előtt nem adható ki koncesszió.

Elemi fontosságú lenne, hogy a koncessziós pályázatokon a jelentkezők által elkészített munkaprogramok és azok szakmai elemei érvényesüljenek, továbbá, hogy a munkaprogram elmaradása maga után vonja a koncesszió elvesztését - teszi hozzá Grosz Ákos. Sajnos már most is mutatkoznak arra jelek, hogy egyesek spekulatív céllal igyekeznek koncessziót szerezni bizonyos területeken, ami nagyban visszavetheti a hazai geotermikus vagyon hasznosítására irányuló törekvéseket. Hasonló helyzet alakulhat ki, mint korábban a szélenergiában.

A MOL első sorban a mélységi geotermiára összpontosít, hiszen hagyományos tevékenységéből eredően itt rendelkezik versenyelőnnyel, a társaság számára a földhő alapú áramtermelés a kitűzött cél. Persze a társaság az áramtermelésen túl számol a hőhasznosítással is, ezen a területen akár partnerséget is hajlandóak lennének kialakítani. Habár a hőpiacnak számos rizikója van, az egyes projektek megtérülését nagyban javíthatja, amennyiben a felszínre hozott energiát hőoldalon is képesek értékesíteni.

A társaság idén félmilliárd forintot fordított geotermikus kutatásra, és a következő évekre is jelentős összegekkel kalkulálnak. A MOL minden országban, ahol kutatás-termelési tevékenységet folytat vizsgálja a geotermikus lehetőségeket. Horvátországban a magyar határhoz közel is folynak ilyen kutatások, bár Grosz Ákos elmondása alapján déli szomszédunknál az itthoniakhoz hasonló szabályozási problémákkal kénytelenek szembe nézni. A fejlesztési vezető pozitív példaként említi a magyar szabályozók számára a román szénhidrogén koncessziós tendereket és a német geotermikus szabályozást is.

Forrás: Portfolio.hu