Földrengéseket okozhat hazánkban a geotermikus energia?

Svájcban, Németországban és az USA-ban pánikot keltettek az elmúlt 2-3 évben azok a földrengések, melyek geotermikus erőművek környékén történtek. A magyar kormány mégis jelentős szerepet szán ennek a megújuló energiafajtának. Biztonságosnak tartja-e a tudomány képviselői az új technológiát, mely a föld hőjét hasznosítja, vagy olyan kockázatos kimenetelű, hatású módszernek, amely megbolydítja a tektonikus lemezek dinamikáját?

2009 augusztusában földrengések rázták meg a Landau in der Pfalz nevű települést, ahol egy német cég 30 millió dollárból létesített geotermikus üzemegysége lyuggatott 3,2 kilométer mély fúrásokat a mélybe, a Föld benső hőjének kihasználásához. Az erőmű 6000 háztartást látott el elektromos árammal. 

A cég számításai szerint egy hasonló kapacitású széntüzeléses erőmű 30 000 tonna széndioxidot bocsátana a légkörbe évente. A német kormány a földrengést követő hónapban vizsgálatot indított, hogy felmérje, mennyire biztonságos a technológia.

Szeizmológusok kimondták, hogy négy kisebb, alig észlelhető rengés mindenképpen a geotermikus projektnek tulajdonítható, néhányan a szakemberek közül arra is szavukat tették, hogy a nagy földmozgás oka sem lehet más. A rengés epicentruma 2,4 kilométer mélyen volt, pontosan azon a szinten, ahova az üzem fúrásai irányulnak.

Meghökkentő földrengések

A svájci Bázelben is bezártak egy -három fúrt lyukból termelő- geotermikus üzemet, mert 2006-ban és 2007-ben földrengések rengették meg a környéket. A Richter skála szerinti 2,7-es (más forrás szerint 3,4-es) erősségű rengés hirtelen és gyors lefolyású volt. Ami meglepő: robbanás-szerű zaj kísérte.

Emberek nem, épületek viszont megsérültek. Mivel állami támogatásból létesült a telep, a svájci kormány szakértői bizottságot hozott létre annak megállapítására, vajon megengedhető-e ilyen energia-termelés anélkül, hogy veszélybe sodorna életeket, vagyontárgyakat, gazdasági folyamatokat és megélhetéseket. A szakemberek arra a megállapításra jutottak, a földrengést az üzem tevékenysége okozta.

Az erőmű bezárása utáni évben két olyan földmozgást észleltek, mely 3-asnál nagyobb erősségű volt, továbbá 3500(!) kisebb rengést jegyeztek fel a cég szeizmikus szenzorjai.

A technológia hívei korábban azt bizonygatták, hogy a mélybe hatoló fúrást, illetve kőzúzást úgy is lehet végezni, hogy az ne vezessen földrengéshez. De az események cáfolni látszanak e vélekedést.

Észak-Kaliforniában hasonló rezgéseket észleltek az Alta Rock Energy telepén. Ezután hasonló vizsgálatot kezdett az amerikai Energiaügyi Minisztérium (mely 36 millió dolláros támogatást folyósított a projektnek). A vállalat hamar be is csukta létesítményét, technológiai hibákra hivatkozva.

A washingtoni illetékesek adatai szerint Észak-Kaliforniában a különféle geotermikus projektek körül évente mintegy 1000 földrengés történik, míg korábban minimális volt a rezgések száma.

A lakosság Európában és Amerikában is zúgolódik. A közvélemény bizalma nem elhanyagolandó tényező, hiszen mint a fukusimai katasztrófa után láthattuk, Németországban a kormányzat és a lakosság a nukleáris energia ellen fordult.

Még azok a fúrások is képesek kisebb földrengéseket okozni, melyek csupán a felszínhez közeli forró víz-ágyakba nyúlnak bele, írta a New York Times. Az energiaipari vállalatok jó ideje használják ezeket a forrásokat, ám a technológiai fejlődés miatt ma már mélyebbre merészkednek az energiacégek.

A teljesség kedvéért: naponta mintegy 20 nagy földrengés történik bolygónkon, ezek a tektonikus lemezek természetes mozgásaiból erednek (bár van teória arra, hogy a kőolaj-készletek kibányászásával elvettük a föld természetes síkosító anyagát, s ezért szaporodnak a rengések).

Forrás: Piac&Profit