Földhőről

A geotermikus energia a Föld belsejéből származó hőenergia.

A geotermikus energia a Föld belsejéből származó hőenergia. A geotermikusenergia-források általában az aktív vulkánok körzetében vannak. A geotermikus energia kiaknázására a hőforrások, gejzírek, fortyogó iszaptócsák és gázkráterek (a vulkanikus gázok és a forró talajvíz kráterei) használhatók fel a legegyszerűbben. A régi rómaiak hőforrásokat használtak fürdők és otthonok fűtésére. A világ néhány geotermikus területén, például Izlandon, Törökországban és Japánban ma is alkalmazzák ezt a módszert. A geotermikus energiát azonban elsősorban elektromos áram termelésére használják nagy méretekben. Az első ilyen erőmű az olaszországi Lardellóban épült 1904-ben. A XX. század végén Olaszországon kívül Új-Zélandon, Japánban, Izlandon, Mexikóban, az Egyesült Államokban és máshol is működnek ilyen erőművek, sok más országban pedig épülőfélben vannak.

A geotermikus energia a napenergiához hasonlóan korlátlan, el nem fogyó azaz megújuló energia, de azzal ellentétben nem szakaszosan érkező (közel négyszerese a rendelkezésre állási ideje, mint a napenergiának), hanem folytonos, viszonylag olcsón kitermelhető és a levegőt nem szennyezi. Termálvíz formájában nem mindig kiapadhatatlan, kivéve, ha a hőkinyerés után visszapótlása is megtörténik. A termálvizek többé-kevésbé magas sótartalmuk miatt elfolyásukkal a talaj és a befogadó vizek minőségét jelentősen ronthatják, viszont nagy előnyük, hogy - számos talajvízzel szemben - ipari vagy más humán tevékenységből származó szennyezéseket nem tartalmaznak

A felszínről sugárirányban a Föld középpontja felé haladva 1 km-enként átlag 30C^o-kal emelkedik a hőmérséklet (geotermikus gradiens), de bizonyos területeken ennél nagyobb a hőmérsékletemelkedés, így Magyarországon is 50-60C^o, azaz 2 km mélységben már eléri a 100C^o-t. Az alábbi ábra az európai termálvíz (termálvíz az a rétegvíz, amelynek felszíni hőmérséklete meghaladja a 30C^o-ot) előfordulások eloszlását mutatja be.

Látható, hogy hazánk európai viszonylatban kiemelkedően jó adottságú terület, aminek az az oka, hogy a Kárpát-medence üledékes eredetű, víztározó porózus kőzetekből áll, amik jó hővezető képességűek , és a földkéreg vékonyabb mint másutt. A hazai geotermikus potenciálokat mutatja be a 2. ábra, amiből jól látható, hogy térségünkben hazánkon belül is komoly lehetőségek rejlenek a földből nyerhető hő hasznosításának.

Magyarország geotermikus energiavagyonának felmérésére több kísérlet történt. A kapott értékek 4,2 x 10¹⁶ és 8 x 10¹⁸ kJ között vannak, tehát meglehetősen eltérőek. Hévízkészletünk legkevesebb 500 milliárd m³-re tehető, amiből kb. 50 milliárd m³ termelhető ki.

Forrás: Zöldnet