Elveszhet a magyar kertészetek versenyelőnye

2011-05-18 A biogáz- vagy biomassza-erőművek híveivel szemben nem pénzt vagy támogatást kér a több tízezer embernek munkát adó Szentes környéki termálvízágazat, mindössze annyit, hogy ne lehetetlenítsék el egyetlen jogszabályi megkötéssel szándékosan − mondta a Napi Gazdaságnak Nagygál János, a szentesi Árpád-Agrár Zrt. termálüzemének műszaki vezetője

Egy tavalyi jogszabályban az előző környezetvédelmi tárca előírta, hogy az üvegházak és fóliasátrak fűtéséhez használt termálvizet a jövőben vissza kell sajtolniuk a termelőknek. A korábban évtizedek óta hatósági engedéllyel működő, elsőként vízkészletjárulékkal, majd bányajáradék-fizetési kötelezettséggel sújtott kertészeteknek 2012 végén lejár az engedélyük, a megújításhoz viszont kötelezettséget kell vállalniuk a visszasajtolásra. Az új engedély birtokában pedig területi besorolásuktól függően 2014-re vagy 2020-ra meg is kell valósítaniuk a beruházásukat.

Hiányoznak a bizonyítékok

Szentes könyékén 1963 óta használnak termálvizet a kertészetekben, az istállók, gabonaszárítók fűtésére, illetve a városi lakások és közintézmények távfűtésére − utóbbival évi 2,2 millió köbméter gázt vált ki a város. A dél-alföldi térségben a pannon homokkőrétegből, 1500−2500 méter mélységből érkező termálvíz visszasajtolására az 1980-as évek óta nem találtak üzemszerűen működő gazdaságos megoldást, holott csak a rendszerváltás óta tíz kísérletet végeztek. Az egyetlen ismert megoldást a termelő kutak környékére fúrt besajtoló kutak jelentenék. Jelenleg azonban a szegedi egyetem kutatói sem tudják megmondani, pontosan hány − darabonként 150-200 millió forintos beruházást jelentő − kútra lenne szükség − mondta Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke.

Egyelőre hiányoznak a rendelet előírását alátámasztó tudományos bizonyítékok is − hangsúlyozta Szita. A visszasajtolás melletti leggyakoribb érv a vízszint süllyedése, az utóbbi években azonban tisztítás után − olykor anélkül is − több termálkút regenerálódott, és szivattyúzás nélkül is ad vizet. Országosan több száz kút használt vizének a visszasajtolását kellene megoldani, a beruházások megtervezése, engedélyeztetése és kivitelezése legalább egy évtizedet venne igénybe, akkor is, ha a megvalósításhoz szükséges (a működtetési költségek nélkül) 20-30 milliárd forint rendelkezésre állna. Az ágazat általános forráshiánya miatt azonban a termelők ezt nem tudnák előteremteni, a szükséges bankhitelt nem tudnák megszerezni.

Elveszhet a versenyelőny

A kertészetek importtal szembeni versenyelőnyét a termálvizes fűtés miatt alacsonyabb termelési költség jelenti, így tudnak nagy tételben a kiskereskedelmi láncok elvárásainak megfelelő primőr zöldséget szállítani. A visszasajtolás körüli három évtizedes huzavona miatt a legtöbb kertészet nem tudott fejleszteni, a legtöbb kút 40 éves technológiával üzemel. Kutatások szerint a biológiai módszeren alapuló tavas kezelés és tárolás egy lehetséges alternatíva − mondta Pekár Ferenc, a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet főigazgató-helyettese.

Forrás: Napi Gazdaság