Bokorovics: Örülünk annak, ha a MOL aktívabb a geotermiában

A MOL menedzserei egy múlt héten megjelent interjúban a hazai geotermia szabályozásáról, az azzal kapcsolatban felmerült esetleges változtatási irányokról és pozitív nemzetközi szabályozási példákról beszéltek a Portfolio.hu-nak. Logikusnak tartottuk, hogy a hazai geotermia egyik meghatározó szereplőjét, a PannErgy-t is megkérdezzük a felvetett témákban. Bokorovics Balázst a Fasimon Sándorral és Grosz Ákossal készült interjú kritikus pontjairól kérdeztük.

A PannErgy igazgatótanácsának elnöke szerint egyelőre sem a mélységi geotermikus projektekhez tartozó határvonal, sem a geotermikus koncesszió szabályozásán nem lenne szabad változtatni, hiszen az egyeztetésekkel és a jogszabály meghozatalával akár másfél év is kárba veszne, nem beszélve az uniós támogatásokról, amelyeket a "csúszás" miatt nem lehetne lehívni.

Bokorovics üdvözölné a MOL aktívabb jelenlétét a geotermiában, hiszen a geotermia környezetvédelemben betöltött szerepének erősítésében a a MOL-nak is helye lenne.

Portfolio.hu: A MOL véleménye szerint a geotermiával kapcsolatos szabályozási környezet nem tiszta. Önök egyetértenek ezzel?

Bokorovics Balázs: Ezzel nem teljesen értünk egyet. Korábban a teljes mélységtartományban vízjogi létesítési engedély és az ehhez kapcsolódó engedélyek megszerzésével lehetett geotermikus beruházásokat létrehozni. Tavaly áprilisban elfogadta a parlament a bányászatról szóló törvény módosítását, amelybe belekerült az, hogy koncessziós jog alapján lehet kutatni, felszínre hozni 2500 méternél mélyebb rezervoárokból.

A koncessziós jog feltételei, vagyis a végrehajtási rendeletek, a védőidom kijelölésének és lehatárolásának szabályai, az érzékenységi vizsgálatok nem állnak rendelkezésre a mai napig, annak ellenére, hogy 2011 január 1-től koncessziós jog megszerzését lehet kezdeményezni 2500 méternél mélyebb területek esetében. Tehát 2500 méterig rendezve van a jogszabályi környezet, 2500 méter alatt azonban a koncessziós jog miatt nincs rendezve, mert nincsenek meg a jogszabályi kellékek.

P.: A MOL a 2500 méterben meghatározott, mélységi geotermikus projektekhez tartozó határvonal újragondolását vetette fel. Mi a PannErgy véleménye a kérdésben?

BB.: Született egy konszenzus 2010 áprilisában a geotermikus szakma, az egyesületek, az érintett önkormányzatok és cégek, a Magyar Geotermális Egyesület és a Magyar Termálenergetikai Társaság bevonásával. Az egyeztetésbe bevont partnerekkel 2500 méterben határoztuk meg ezt a határt. Azért 2500 méter lett ez a határ, hogy ne legyen túl mélyen ahhoz, hogy abban a mélységben már nagyon komoly fúrástechnológiával, magasabb biztonsági fokkal kelljen fúrni, illetve ne érintsük az önkormányzatoknál a sekélyebb 2000-2500 méteres határokat, ahol még a triász mészkő Magyarországon sok helyen fellelhető. Összességében tehát a 2500 méteres szakaszhatár meghúzása egy széleskörű szakmai konszenzus volt. A MOL tudomásom szerint ezzel a döntéssel már akkor sem értett egyet.

A PannErgy az egyeztetések alatt azt az álláspontot képviselte, hogy a villamosenergia-termelés céljából történő kutatásra, kinyerésre és hasznosításra vonatkozzanak más szabályok, ne méterben határozzuk meg ezt a határt. Geológiai szempontból jelentős különbségek lehetnek egyes területek között, nem könnyű pontosan, méterben meghatározni a szakaszhatárt.

A geotermia szabályozásával kapcsolatban a PannErgy álláspontja az, hogy a 2500 méterben meghatározott határon jelenleg nem kellene változtatni. Jelenleg nem adottak a jogszabályi feltételek, és az egyeztetés folyamata nagyon hosszú. A koncessziós szabályozást és az azzal járó kötelezettségeket 2014. január 1-től kellene bevezetni, addig pedig hagyni kellene a korábbi szabályozást, azaz vízjogi létesítési engedélyekkel megszerzett területeket és fúrási engedélyeket. Az újabb egyeztetésekkel, a jogszabályok meghozatalával az előttünk álló három éves időszakból elveszítenénk legalább másfél évet. Ez azt jelenti, hogy több területen nem kezdődik meg beruházás a 2500 méternél mélyebb területeken, ahol pedig európai uniós forrásból, nem a Magyar Állam deficitjének terhére hívhatnánk le támogatást.

P.: A MOL úgy tűnik nem csak a kommunikáció területén aktivizálta magát, a következő években jelentős összegeket kívánnak elkölteni a geotermia szegmensben. Komoly konkurenciát kapott a PannErgy a MOL személyében?

BB.: Mi kifejezetten örülünk annak, ha a MOL is aktívabb a geotermia területén, hiszen nem szeretnénk azt, ha az a kép alakulna ki, hogy a PannErgy gyakorlatilag egyedül foglalkozik geotermiával Magyarországon. Ezen túlmenően pedig azt a fajta társadalmi felelősségvállalást is érdemes lenne erősíteni, amit a geotermia alkalmazása jelent a környezetvédelem szempontjából. Ennek a képnek a kialakításában pedig más vállalatok is részt vesznek, mint Aquaplus Kft. és önkormányzatok, mint Hódmezővásárhely, Kistelek, de itt lenne a helye a MOL-nak is.

P.: Grosz Ákos, a MOL Energia Portfólió Fejlesztési vezetője többek között a német geotermikus szabályozást említette pozitív példaként. Ön szerint mennyire reális, hogy Magyarország a geotermiában a német példa irányába induljon el?

BB.: A német példát azért nem tartom jónak, mert nagyon jelentős terhet jelentene a magyar költségvetés és lakosság számára. Négy pontban tudnám összefoglalni a legfontosabb különbségeket. Egyrészt a német állam közel kétszer akkora árat határozott meg az átvett geotermikus villamos energiára, mint Magyarország. Másrészt 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár alanyi jogon azoknak a beruházóknak, akik geotermikus erőművet építenek. A harmadik fontos dolog az üvegházgázok kibocsátásával kapcsolatos szabályozás, ugyanis Németországban jól kidolgozott a CO2-kvóta rendszer. A negyedik pont - ami nagyon fontos -, hogy Németországban állami finanszírozásból megtörtént a geológiai és szeizmikai viszonyok teljes felmérése, ami alapján előre megbecsülhető egy geotermikus fúrás várható sikeressége.

Az említett pontokban előrelépés a központi költségvetés illetve a lakosság terheinek emelésével valósulhatna meg, amelyre a jelenlegi helyzetben azonban nincsen lehetőség. Ebből viszont egyenesen következik, hogy a koncessziós jog sem lehet olyan értékű Magyarországon, mint Németországban. Véleményünk szerint a magyar állam koncessziós bevételekből nem fog jelentős árbevételt realizálni - bevételek továbbra is bányajáradékból származnak majd -, de kinyitja a külföldi nagybefektetőknek a lehetőséget, és háttérbe helyezi elkötelezettsége ellenére a KKV-k további szerepvállalását ezen a területen.

Forrás: Portfolio.hu