A leghatékonyabb hőszivattyú

A vízből a házba meleget és hideget nyerő hőszivattyú igen magas COP értékkel dolgozik, ugyanakkor a telepítés és az üzemeltetés nagy odafigyelést igényel. Vizes hőszivattyú pró és kontra.

Szinte mindig a talajvíz adja a meleget

A forrásoldal szempontjából háromféle hőszivattyú létezik, a levegővel működő után most a vizesről írunk. Mint a nevéből is kiderül, a vizes hőszivattyú a fűtéshez, hűtéshez és meleg vízhez szükséges hőt az épület közelében található természetes vízből nyeri. Ami általában talajvíz,ritkábban felszíni: tó, vagy folyó is lehet.

Legalább 7 Celsius fokos vízre van a rendszernek szüksége, hogy el tudjuk kerülni az elpárologtató hőcserélő elfagyását. Talajvíz esetén egy, vagy több kútpár kell, az egyik kútból kiszivattyúzza a rendszer a vizet a hőcseréhez, a másikba visszaengedi. Igen fontos a kutak elhelyezése, a megfelelő távolságra, és a talajvíz folyásának irányára is oda kell figyelni (termelőtől nyelőkút felé mutat a helyes irány).

A tervezés során kulcsfontosságú, hogy a kutak hosszú távon megfelelővízhozammal és elnyelő képességgel rendelkezzenek. A víz minősége is kardinális kérdés, mondja a Rehau szakértője, Szebellédi Tamás, veszély az eliszaposodás, és az akár a rozsdamentes acélt is tönkretevő korrózió. Ezért szokás egy biztonsági hőcserélőt a rendszerbe építeni annak ellenére is, hogy ez rontja a hatékonyságot. Az EU átlagánál magasabb hazai talajvíz-hőmérséklet miatt a veszteségek nem jelentősek.

A hazai vizes hőszivattyúk szinte mind talajvizet használnak, nem szokás sem folyóval, sem tóval fűteni. Pedig, mint korábban megírtuk, már az ötvenes években létezett olyan terv, hogy magát a parlamentet fűtse a Duna vize.

Igen magas jóságfok

Az alapvető előny az, hogy a rendszer hőforrás oldala (tehát a víz) egészévben állandó hőmérsékleten rendelkezésre áll. Ez az állandó hőmérséklet ráadásul viszonylag magas (általában 12 fok körül van), ezért magasabb a hatásfoka az ilyen rendszernek, mint a levegő- és a talajhőszivattyúnak.

Nem csak fűtési időszakban igaz ez, hanem a nyári melegben is, hiszen passzív módon, olcsón képes a rendszer hűteni is. Ilyenkor egy hőcserélő közbeiktatásával a talajvíz elvonja a felületfűtés-hűtési rendszeren keresztül a helyiségben lévő hőt, és a hőszivattyú bekapcsolása nélkül, minimális áramfogyasztással klimatizálva vannak a terek. 

A hűtésen és fűtésen kívül a modern hőszivattyúk (ilyenek a különböző teljesítménnyel és kivitelben kapható Rehau Aqua hőszivattyúk)a használati meleg vizet is képesek télen-nyáron előállítani. A vizes hőszivattyú tehát egész évben, minden kiegészítő rendszer nélkül jóhatásfokkal „teljes körű szolgáltatást” nyújt.

Tőke- és gondozásigényes

Míg a levegős hőszivattyút beépítését be sem kell jelenteni, a vizes rendszer engedélyeztetése költséges, és néha hónapokig elhúzódó folyamat. A magas jóságfokért az építés során is meg kell fizetni, a kutak létrehozásának, és a viszonylag bonyolult rendszer telepítésének is ára van. És az üzemeltetés során is törődést igényel.

A kutakra azért kell odafigyelni, hogy teljesítményük megfelelő legyen, a rendszerre azért, hogy nehogy kárt tegyen benne a víz, vagy az iszap. A fűtés-hűtés eme módjánál tehát kiemelten fontos az alapos tervezés,méretezés és a szakszerű kiépítés. Nem csak a víz miatt több a hibalehetőség a rendszerben, de bonyolultsága miatt is, például mert búvárszivattyú hozza fel a talajvizet.

Összességében elmondható,hogy a vizes hőszivattyú összetettebb, és több hibalehetőséget rejtőrendszer, mint a talaj, vagy a levegő hőjét hasznosító. Ugyanakkor ez nyújtja a legmagasabb hatásfokot, akár a COP (egy egységnyi áramból jellemzően több mint öt egységnyi fűtési energiát állít elő adott körülmények között), akár az SPF (teljes fűtési szezonra értelmezett mutatószám) értéket nézzük .

Hosszú távon egy jól kiépített rendszer egész biztosan olcsón kínál egész évben hűtést, fűtést és meleg vizet. Ezért Szebellédi Tamás véleménye szerint ott, ahol a felszínhez közel találni megfelelő minőségű talajvizet, ott mindenképp érdemes ezt a megoldást választani. Nem csak családi házak esetén igaz ez, hanem nagyobb épületeknél  is.

Forrás: O Literes Ház