A geotermikus energia szerepe a magyar energiapolitikában A kormányzat (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) képviselőjének értékelése a hőszivattyús technológiákról, energiastratégiáról, pályázatokról. Magyarország energetikai helyzetképe • Fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át • Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import • Erőműparkunk elöregedő, többségében alacsony hatásfokú egységekből áll • Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% és ennek is több mint 50%-a tűzifa együtt tüzelésből származik (e nélkül a hazai megújuló részarány a 3%-ot sem érné el!) • Épületeink energiafelhasználása pazarló • Nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési stratégiánk Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Ezt a szerepet kívánja betölteni a: Nemzeti Energiastratégia 2030 (kitekintéssel 2050-re) dokumentum Mottó: Függetlenedés az energiafüggőségtől A függetlenedés fő eszközei egyben a fenntarthatóság felé tett fontos lépések is: energiatakarékosság, megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, közös európai energia infrastruktúra és piac, multifunkcionálismezőgazdaság Emellett nem mondhatunk le egyenlőre a fosszilis energiahordozókról sem, a méltányos áron beszerzett, ÜHG-kibocsátás mentesített földgázra továbbra is fontos szerep vár, míg a hazai szén- és lignit vagyon a magyar energetika stratégiai tartalékát adja A Nemzeti Energiastratégia koncepciója A fő cél, hogy az energetika fenntartható és biztonságos, illetve a gazdaság versenyképességét kiszolgáló szektorként működjön. Az energetikai jövőkép alapja: energiahatékonyság és -takarékosság - Teljes termékpályás programok - Hőfelhasználás: - Épületenergetikai program: lakosság és középületek - Távhőrendszerek fejlesztése - Villamos energia: - Termelői és elosztói hatékonyságnövelés: hálózat és erőmű modernizáció - Közlekedés: - Közösségi közlekedés és vasút fejlesztés - Elektrifikáció - Szemléletformálás - Okos mérők A gazdaság dekarbonizációjának eszköze a megújuló energiaforrások részesedésének növelése - Engedélyezési és szabályozási eljárás egyszerűsítése - A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása - Decentralizált modell – okos hálózat - Hazai innováció – mintaprojektek Megújuló energiák elsődlegesen a hő felhasználásban: - Megújuló energiák bevonása: geotermikus, biomassza, nap - Hőszivattyúk Villamos energia: - Szél, fotovillamos – elengedhetetlen a tároló kapacitás kiépítése - Kapcsolt rendszerek Közlekedés: - Agroüzemanyagok – fenntarthatósági kritériumok definiálásával - Hosszú távon: második generációs technológiák - Biogáz-felhasználás Megújuló energia célszámok a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása 2010 2020 Geotermikus energia + hőszivattyú Geotermikus energia + hőszivattyú 8% - 4,48 PJ 19% - 22,42 PJ Stratégiai célok – geotermia Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv „A geotermikus energia vonatkozásában a magyar geotermikus gradiens közel másfélszerese a világátlagnak, ami az ország egyik természeti kincse.” „A meglévő magas bázisról kiindulva 2020-ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása.” „A következő időszakban, elsősorban a meglévő termálenergia kapacitások gazdaságos felhasználására kell fókuszálni.” Geotermikus 2020: 4,23-ról 16,43 PJ-ra Hőszivattyú 2020: 0,25-ről 5,99 PJ-ra Energia Stratégia „Magyarország európai viszonylatban viszonylag jó, azonban nem megfelelő módon kihasznált megújuló energia potenciállal rendelkezik a […] geotermikus energia hasznosítás területén.” „a mezőgazdaság fejlődéséhez is hozzá tud járulni, például geotermikus energiával fűtött termálkertészetek formájában lehetővé téve értékesebb termékek egész évben való előállítását.” „A fenntartható energiagazdálkodás kialakulását elősegíti a […] fenntarthatósági kritériumok alkalmazása a feltételesen megújuló energiaforrások (biomassza és geotermikus energia) hasznosításának területén.” 2020-ra az NCST célszámainak megfelelően Geotermikus – Geotermális Energia hasznosítási irányok Geotermikus energia A következő időszak kiemelt céljai: • közintézmények, lakóépületek és kertészetek hőellátásának biztosítása • meglévő termálenergia kapacitások gazdaságos felhasználása • ahol a hőigény fennáll és kedvezőek a geológiai adottságok: új kutak létesítése • fürdőrekonstrukciós és -fejlesztési program Magyarország geotermikus potenciálja, 2000 méter mélységben: - a beruházások során törekedni kell a komplex hőhasznosításra Hőszivattyú és geotermikus energia célkitűzések 2020-ig: Szabályozás - Problémák • A megújuló energiát érintő szabályok több (123 db), különböző típusú jogszabályban elszórva találhatók; • A rendszer nem átlátható; • Mind a megújuló energia termelők számára, mind a hatóságok számára nehézséget jelent a jogszabályok áttekintése és azok alkalmazása; A szabályozás bonyolultsága versenyhátrányt jelent a környező, a beruházásokért versengő országokhoz viszonyítva. Megoldási javaslat • A megújuló energiát érintő rendelkezések egységes szerkezetbe foglalása egy megújuló energiáról szóló törvény formájában • A törvény megalkotása 2011. II. félévében veszi kezdetét A szabályozás egyszerűsítése javítja versenyképességünket a környező, a beruházásokért versengő országokhoz viszonyítva. Pl. - A kötelező visszatáplálással kapcsolatos problémák • Az alapkőzet (mészkő igen, homokkő korlátozott mértékben) nem mindenütt alkalmas (technológiai szempontok) a visszasajtolásra, • A visszasajtolás költségvonzata jelentős • Jelenleg nem áll rendelkezésre támogatási forrás a visszasajtolás megoldására: a visszasajtolandó víz tisztítása, visszasajtoló kutak építése (több 10-100M Ft), Pl. - A kötelező visszatáplálással kapcsolatos problémák • A jó minőségű magyar élelmiszerek jelentős részét (főleg Csongrád megyében) termálvízzel fűtött üvegházakban termesztik, ami a visszatáplálási kötelezettséggel jelentősen megdrágulna, • A termelők nem tudnák megfizetni a visszatáplálás költségeit, így több tízezer ember veszítené el a munkahelyét. • A visszasajtolás energiaigénye jelentős mértékben meghaladja a kinyert energia mennyiségét A termálvíz visszatáplálására vonatkozó időpontok • az energetikai célú vízhasznosításra kiadott vízjogi engedélyek 2012. december 22-én hatályukat vesztik. • visszatáplálási kötelezettség 2014. december 22-től áll fenn, amennyiben a víztest a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben gyenge vagy romló mennyiségi állapotúnak lett minősítve. 2020. december 22-től áll fenn, amennyiben a víztest jó mennyiségi állapotúnak lett minősítve. Megoldási javaslat: Jelenleg a termálvíz energetikai célú felhasználása esetén kötelező a vízvisszatáplálás „-” nincs visszatáplálási kötelezettség „+” visszatáplálási kötelezettség áll fenn A három ágazat együttműködésére van szükség • Elsődlegesen vízgazdálkodási kérdésről van szó • Ugyanakkor jelentős energetikai vonatkozása is van • Foglalkoztatás növelésére az agrárium területén csak a munkaintenzív kertészetek esetében van reális lehetőség • A három ágazat egyeztetésére van szükség A kezdeményezés megtörtént! Támogatás - Megújuló és alternatív energiaforrások átvételének támogatásának átalakítása (METÁR) • A megújuló energiatermelésben technológia típusonként, méretkategóriánként differenciált átvételi ár kerül bevezetésre; • A technológia fejlődésével a támogatás mértéke időnként felülvizsgálatra, és az új belépők esetén megváltoztatásra kerül; • A támogatás futamideje technológiától függetlenül 15 év; • A társadalmi hasznosság kifejezése érdekében bónuszfelárak • A kötelező átvétel lejártát követően, ahol a további üzemeltetés támogatás nélkül nem lehetséges, de jelentős társadalmi hasznot hajt, „barnatarifa” alkalmazására kerülhet sor; • A túlzott támogatás elkerülésére, valamint a fogyasztói érdekekre való tekintettel éves támogatási korlát meghatározására kerül sor, mely az új belépőkre vonatkozik. Megújuló és alternatív energiaforrások átvételének támogatásának átalakítása: Geotermikus energiából történő villamos energia termelés támogatása az új METÁR rendszerben is tervezett Támogatás - Pályázatok Kertészet korszerűsítése: ÚMVP - 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet alapján támogatási kérelmet 2011. november 15. és december 15. között lehet benyújtani • Helyi hő-, hűtési és villamos energia igény kielégítése (KEOP-4.2) • Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítése és projektfejlesztése (KEOP-4.7) Pályázatok – 4.2.0/A - Értékelés: Pályázatok– 4.2.0/B - Értékelés: Pályázatok – 4.4.0 - Értékelés: Forrás: E-Gépész Online Szaklap cimkék: földhő |