Új Széchenyi Terv - Együttműködő klaszterek

Összefogtak a hazai infokommunikációs iparágban működő minősített - úgynevezett akkreditált - innovációs klaszterek, és szoros együttműködési platformot alakítottak. Céljuk, hogy kutatás-fejlesztési elképzeléseikből minél több versenyképes termék szülessen, és így a klasztertagok árbevétele növekedjen.

A növekedésorientált cégek az elmúlt néhány évben kezdtek ismerkedni a hálózatos gazdaságban rejlő előnyökkel. Az iparági együttműködés iránt érdeklődők eredményesen alakították ki hálózatmenedzsment-módszertanukat és menedzsmentjüket. A hálózatos együttműködés egyik formáját az Európai Unióban és Magyarországon a klaszterek képviselik. Céljuk a kisés középvállalkozások, a multinacionális cégek, valamint a felsőoktatási és akadémiai kutatóműhelyek közötti együttműködés katalizálása,piacorientált innováció megvalósítása.
Magyarországon a klaszterek között kiemelkedő eredményt értek el az infokommunikációs vállalati szerveződések. Az elmúlt másfél évben több mint 40 innovációs projektet indítottak (a projektek összértéke 16 milliárd forint), amelyekből 2011-ben akár nemzetközi szinten is versenyképes magyar termékek és szolgáltatások születhetnek.
Jelenleg Magyarországon az infokommunikációs iparágban legalább 12 klaszter működik.Eddig 6 klaszter nyerte el az akkreditált innovációs klaszter címet; ezek több mint 200 hazai tulajdonú vállalkozást, kutatóműhelyt fognak össze.
E hat klaszterből öt nemrégiben szoros együttműködési platformot alakított. Azérintettek meggyőződése, hogy az infokommunikációs iparág innovációs potenciálját jellemzően a klaszter menti stratégiai összefogások adják, amelyek várhatóan már rövid távon hozzájárulnak az ország kutatás-fejlesztési elképzeléseinek megvalósításáhozés versenyképességének növeléséhez.
A sikerhez azonban elengedhetetlen az eredményesen működő, minősített innovációs klaszterek tudatos támogatása, illetve az eddig elért szakmai eredmények elismerése.Magyarországon - az európai trenddel összhangban, ám a kontinens nyugati feléhez képest kicsit késve - szintén megjelent az új, klaszteralapú gazdaságfejlesztési irányzat, és meghatározta a kormányzat vállalkozásfejlesztési stratégiáját.
Ennek értelmében a kormány támogatja a vállalkozások együttműködő csoportjait,a hálózatosodást.
A hazai adottságokból következik, hogy a magyarországi klaszterek sikeres működéséhez indukálás, a hálózatosodási folyamatok katalizálása, valamint támogató politika szükséges, mivel maguktól ezek a folyamatok nehezebben indulnak el. Az infokommunikációs klaszterekben aktív szerepet vállalók - megismerve az Új Széchenyi Terv vitairatát - úgy vélik, hogy a kormányzat részéről egyelőre nem látszik egyértelmű állásfoglalás az IT-klaszterek támogatása mellett, noha ezt a magyarországi üzleti környezet,a társadalmi, vállalkozói bizalom alacsonyabb szintje, továbbá az IT-ágazat jólehetőségei, eddigi eredményei, valamint kezdeményező- és szervezőkészsége szükségessétenné.

PIACORIENTÁLT INNOVÁCIÓ A MOBILVILÁGBAN

A legnépesebb klaszter a 2007-ben alakult Mobilitás és Multimédia Klaszter (MMKlaszter). Tagjainak száma alapításkor 30 volt, ma közel 70. Célja, hogy segítse azon - elsősorban a közép-magyarországi régióban működő - infokommunikációs társaságokés kutatóműhelyek együttműködését, közös munkáját, amelyek kifejezetten mobiltechnológiai vagy multimédiás (manapság egyre inkább új médiával kapcsolatos) fejlesztésekkel,szolgáltatásokkal foglalkoznak. A klaszter már a kezdetekkor célul tűzte ki, hogy a teljes innovációs értékláncot átfogja, és piacorientált innovációt folytat.
Az MMKlaszter kis- és középvállalkozásainak összefogásában 2009-2010 között 16 fepesztési projekt indult el.
Ezek összértéke közel 5,5 milliárd forint (ebből mintegy 3,3 milliárd forint európai uniós forrás). Várhatóan e projektek eredményei 2011-től high-tech termékekbenés szolgáltatásokban testesülnek meg. A megvalósítás ideje alatt közel 200 magasan kvalifikált új munkahely jön létre.
A fejlesztési projektek mellett további 4 prototípus piaci bevezetése zajlik.Ezeket a 2009-ben kezdeményezett prototípusversenyen választották ki. Eddig összesen négy alkalommal volt ilyen verseny, ahol 33 prototípust mutattak be a szakmai befektetők számára. A prototípusgazdák tőkét kaptak a fejlesztéseikhez, ami bevételként jelent meg számukra.
A klasztertagok - jellemzően a kisés középvállalatok - között legalább egy tucat olyan üzleti együttműködés született, amikor a tagok fejlesztői, alvállalkozói munkát rendeltek egymástól. Ezek a kooperációk, akárcsak a hálózatos együttműködés más elemei, hozzájárultak az érintett cégek nettó árbevételének növekedéséhez.
"Több, európai uniós szinten is vezető IT-klaszter menedzserével konzultálvaúgy látjuk, hogy jó irányban haladunk. Mára kiforrott a hálózatmenedzselési módszertanunk,ezért a megkezdett úton megyünk tovább.
Természetesen metodikánkat folyamatosan újabb és újabb eszközökkel egészítjük ki" - tájékoztatott Lemák Gábor, az MMKlaszter igazgatója.


MEGÉRI AZ AKTIVITÁS

Lemák Gábor tapasztalata szerint a tagok aktivitása többnyire azon múlik, hogy képesek-e számukra konkrét üzleti és/vagy fejlesztési lehetőséget feltárni. Az MMKlaszterben olyan komplex szolgáltatási struktúrát alakítottak ki, amelynek eredményeként közel 100 százalékos tagi aktivitást értek el. Nagy hangsúlyt fektetnek a rendszeres személyes találkozókra, hogy a tagok tudjanak egymás aktuális üzletiés fejlesztési lehetőségeiről.
Tavaly első alkalommal rendezték meg az Innovációs TechShowt, ahol bemutatták az MMKlaszter legkreatívabb és leginnovatívabb high-tech fejlesztési eredményeit.
Legfrissebb kezdeményezésük a HiTech Pub fantázianevű networking esemény, ahol az ígéretes projektek gazdái, a potenciális hasznosító partnerek, a lehetséges befektetők és a média kötetlen formában találkozhatnak egymással.
Nemzetközi szinten is minősítették a Mobilitás és Multimédia Klasztert, így bekerült az Excellence Clusters körbe.

OTTHON TARTANI A SZAKTUDÁST

A 2007-ben alakult Észak-magyarországi Informatikai Klaszter tagjai elsősorban az ICT- és mobiltechnológiai kutatásokban, a banki informatikában, az automatizálásbanés ipari informatikában, az ERP- és CRMrendszerekben, valamint az egyedi szoftverfejlesztésben erősek. Jelzésértékű, hogy amíg a tagok öszszes árbevétele 2005-ben (tehát még a klaszterkorszak előtt) 8,3 milliárd forint volt, addig 2008-ban elérte a 15,5 milliárd, 2009-ben pedig a 17 milliárd forintot. A növekedéshez hozzájárult az is, hogy új cégek is beléptek a klaszterbe, de a tagok árbevétele egyenként is folyamatosan nő. A klaszteren belül a tagvállalatok csoportjainak vannak közös termékei, szolgáltatásai.
"A klaszterünkben való tagság legfontosabb hozadéka, hogy olyan, nagy értékű,500-1500 millió forintos pályázatokon indulhatnak a cégek, amelyeken korábban nem volt módjuk. Ez a lehetőség a klaszter 2010. júniusi akkreditációjával nyílt meg számunkra. Képzéseket, találkozókat, nem formális beszélgetéseket szervezünk tagjainknak, akiknek az aktivitására panaszunk nem lehet.
Mivel régiónkban a szaktudás elvándorlása komoly gondot jelent az ITcégek számára,egyik fő célunk, hogy itt tartsuk a jó szakembereket. Lépéseket teszünk tehát annak érdekében, hogy a felsőoktatásból kikerülő szakemberek kompetenciái és a piaci igények közeledjenek egymáshoz" - mutatott rá Pecze Máté, az Északmagyarországi Informatikai Klaszter menedzsere.
A miskolci központú klaszter menedzsmentje úgy ítéli meg, hogy a folyamatok jóirányban indultak el, ezért - folyamatos finomhangolással és alkalmazkodással - tovább haladnak a megkezdett úton.

INKUBÁTORHÁZ AZ EGYETEMEN

A Szilícium Mező Informatikai Klaszter legfontosabb célja, hogy Debrecenbe, illetve a Debreceni Egyetem és annak Informatikai Kara köré vonzza az IT-cégeket, és ott - az egyetemi tudásbázisra alapozva - erős informatikai bázist hozzon létre. Arra törekednek, hogy a klaszteren belül olyan szinergiák létrejöttét, olyan piacorientált innováció megvalósítását segítsék, amelyek hatására versenyképes termékeket és szolgáltatásokat lehet kifejleszteni, és a tagok árbevétele folyamatosan növekedhet.Céljaik eléréséhez nagy segítséget nyújtanak a már elindult, illetve elbírálás alatt lévő pályázatokra épülő projektek.
Az egyetem területén felépült a Szilícium Mező Klaszter magját képező inkubátorház.A klaszterbe tömörült cégek már korábban, a Debreceni Egyetem irányításával kutatás-fejlesztési projekteket indítottak (KKK projektcsomag - 800 millió forint, DIKFK projektcsomag - 2000 millió forint). Ennek folytatásaként - az akkreditált innovációs klaszter lehetőségét kihasználva - nemrégiben pályázatot adtak be, aminek keretében 14 kutatás-fejlesztési projekt megvalósítását tervezik, 3000 millió forint összköltséggel(a pályázat elbírálása folyamatban van). A projekteket megvalósító munkacsoportokban valamennyi klasztertag részt vesz majd.
"Reményeink szerint a belső kooperációra alapozott tevékenységek révén az IT-klaszterek versenyképessége egyre nő, ezért a kormányzati szerep folyamatosan gyengülhet.Most azonban, a klaszterek megerősítéséhez még elengedhetetlennek tűnik az erős kormányzati szerepvállalás" - fogalmazott Tóth István, a Szilícium Mező klasztermenedzsere.

SZOFTVERIPAR A DÉL-ALFÖLDÖN

A Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter a dél-alföldi régióban működő vezetőszoftveripari kutatóközpontok, vállalatok és technológiai transzfer szervezetekösszefogásának eredménye. Olyan természetes és jogi személyek hálózata, akik/amelyek profitorientált vagy nonprofit alapon a szoftveripar fejlesztésével foglalkoznak,vagy ahhoz köthető tevékenységet folytatnak. Tagjai felismerték, hogy fejlesztéseiketösszehangoltan végezve versenyképesebb technológiák, termékek és szolgáltatások előállítására képesek.
A klaszter működése során a belső erőforrásokra épülő növekedési folyamatokraösszpontosít. Támogatja a Szegedi Tudományegyetem és a dél-alföldi szoftveripar vezető kisés középvállalatai által kezdeményezett, alulról építkező folyamatokat.
Olyan stratégiai szerveződés, amely a hosszabb távú kapcsolatokat erősíti.
A szegedi központú klaszter céljai között szerepel a szoftveripari innovációs aktivitás fokozása. Ennek érdekében támogatja új spin-off vállalkozások alakulását,illetve további tudásintenzív szereplők megjelenését a régióban. További cél az egyetemi kutatások és szoftveripari vállalkozások igényeinek összehangolása, az ipari klasztertagok hazai értékesítésből és exportból származó árbevételének növelése,szoftveripari innovációs és kutatási központ létrehozása, célzott humánerőforrás-fejlesztés.
A Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszterben 5 platformon folyik a munka. Ezek a következők: szoftverminőség; beágyazott és mobil rendszerek; nyelv- és beszédtechnológia;egészségügyi alkalmazások; iparág-specifikus ügyviteli megoldások.
"Célunk a közös munka folytatása a megkezdett úton. Nem tervezünk markáns változást.A tagok aktivitása jónak mondható. Klaszterünk több rendszeres összejövetelt szervez.Negyedévente tartunk klaszterbizottsági üléseket (az összes tag jelenlétével),és szintén negyedévente rendezünk úgynevezett Benchmarkingklubot" - tájékoztatott Csiszár József klasztermenedzser.