Bioetanol? Még így is megéri

Hogy az E85-ös üzemanyag 85 százalékos bioetanol-tartalmának előállítása mennyire lehet jó üzlet, azon a szakértők évek óta vitatkoznak. Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy ebben meghatározó tényező a gabonaár.

A gödöllői székhelyű OBEKK Országos Bioenergetikai Kompetencia Központ műszaki igazgatója, Hajdú József lapunknak úgy nyilatkozott, hogy mindent egybevetve nagyjából tonnánként 40 ezer forintos kukoricaárba még beleférhet egy kisebb üzem működtetése. A központ számításokat végzett 30, 40 és 50 ezer forintos kukoricaárakra alapozott üzemre. Ezekből kiderült, hogy tulajdonképpen még az utóbbi kategórián is lehet némi haszon, de az már jelentős kockázatokat is hordoz.

Az OBEKK számításai szerint egy 15 ezer tonna kukorica erjesztésére és lepárlására képes üzem kialakítása 650 millió forintba kerül. A gyártás költsége 40 ezer forintos kukorica esetében 890 ezer forintra kalkulálható. Literenként 178 forintos átadási árral számolva (nagyjából hatezer tonna legyártott termék után) a tervezett árbevételt 1,076 milliárd forintban határozták meg, az üzemi nyereség tehát ebben az alapanyagár-kategóriában tehát több mint 180 millió forint. A központ kalkulációja szerint ebbe még egy kedvezőbb konstrukciójú fejlesztési hitel hat éven át történő törlesztése is belefér. E számítás eredménye azonban egy jövedékiadó-növeléssel jelentősen romolhat, amennyiben a forgalmazó az emelésből jelentős hányadot „visszahárít” a bioetanol-gyártóra, csökkentve annak árbevételét – már ha a teljes, 12 forintos új adótételt nem akarja megjeleníteni áraiban. Amennyiben teljes egészében a bioetanol-gyártóra hárítja a forgalmazó az emelést, az 72 millió forinttal rontaná a nyereségkalkulációt.

A kormány egyébként bizonyára nem futó ötletként nyúlt a bioüzemanyagok adójához, ezek értékesítése ugyanis egy folyamatosan bővülő piac, ráadásul ezt a folyamatot az Európai Unió vonatkozó direktívája is erősíti: a Magyarország részéről is elfogadott alapelv szerint 2020-ra a teljes üzemanyag-forgalmon belül a jelenlegi kétszeresére, 10 százalékra kell növelni a megújulóenergia-hordozók arányát. Márpedig az üzemeltetési és egyéb körülményeket tekintve elegendően nagy „termelési tartalék” elsősorban a motorcélú alkohol előállításában van.

A bioetanol-gyártás alapdilemmája igazából az, hogy folyamatosan rendelkezésre áll-e a kellő mennyiségű alapanyag. Egy kilogramm motoralkohol 2,5–3 kilogramm nagy keményítő-, illetve cukortartalmú terményből – búzából, rozsból, de főként kukoricából –állítható elő. A magyar bioetanol-termelésnek emiatt tehát vannak „természetes” korlátai. A fejlesztési tárca által elkészített, 2030-ig érvényes energiastratégia maximum 1,33 millió tonna bioetanol-termeléssel számol Magyarországon, ami azonban 4,5–5 millió tonna gabona (kukorica és kalászos) kivonását jelentheti az étkezési, illetve takarmánypiacról. Ennek előállításához a tavalyi terméshozamokkal számolva több mint egymillió hektár termőföldre lenne szükség. Az előbbi számításban szereplő kisüzem folyamatos működtetéséhez (a 15 ezer tonnás feldolgozói kapacitás alapanyag-szükségletének biztosításához) 2,5–3 ezer hektár szükséges. Ilyen méretben „mellékterméket” előállítani képes gazdaság kevés van Magyarországon, ezért több középüzem összefogásával létrehozva, illetve a kisebb termelők esetleges megmaradt készleteinek „beszervezésével” lehet működőképes a minigyár.

A bioetanol gyártásához az említett üzem méretében az Új Magyarország vidékfejlesztési terv forrásaiból lehet vissza nem térítendő támogatást igényelni, a motoralkohol előállításához azonban egyelőre nem jár közvetlen szubvenció. A napjainkban társadalmi vitára bocsátott, 2020-ig érvényes vidékfejlesztési koncepció szerint viszont a megújuló energiák révén a hazai agrárvilág energiafüggősége csökkenthető. Ez azonban nem jelent „direkt energiatermelést”. Az agrártárca hivatalos közlése szerint az alternatívenergia-előállításban elsősorban az erdei tűzifát és aprítékot, a mezőgazdasági mellékterméket, a kommunális szerves hulladékot, illetve a parlagokon, valamint út és árkokmenti területeken képződött amorf biomasszát kell hasznosítani. Fő haszonvételű energianövény-termelésre csak olyan mértékben és helyen kerülhet sor, ahol ezt szociális és különleges társadalompolitikai szempontok indokolttá teszik. Más esetekben az élelmiszer-, illetve takarmánytermelésre alkalmas mezőgazdasági területeken energetikai célú növénytermesztést nem támogatja a minisztérium.

Forrás: Népszabadság