A bioetanol-gyártás lehet a mezőgazdaság hajtóereje

2010-09-07 A bioetanol alapanyagául szolgáló kukorica termesztése a mezőgazdaság húzóágazatává válhat - véli az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete igazgatója. Bedő Zoltán az mta.hu-nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: az akadémiai intézet jelentős eredményeket ért el ezen kukoricahibridek nemesítésében és a biogáz előállítására használt fajták fejlesztése terén is. A martonvásári intézmény fajtabemutatóján mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberek győződhettek meg személyesen az elért eredményekről.A bioetanol, valamint a biogáz alapanyagául szolgáló kukoricafajták iránt világszerte egyre nagyobb az igény, így a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet is nagy hangsúlyt helyez ezek kifejlesztésére - mondta az intézet igazgatója. A bioatenol-gyártásban hasznosuló kukoricafajták nemesítése során három fontos szempontérvényesül: a megfelelő beltartalmi paraméterek - főleg a nagy keményítőtartalom -, a kiváló termőképesség, valamint termésbiztonság.Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kukoricaszemek vízleadó képessége nagy,így a termés gyorsan megérik,és biztonságosan, még az ősz elején, szárítás nélkül betakarítható. – A Mezőgazdasági Kutatóintézetben öt éve folyó kutatások során mindhárom kívánalom esetében jelentős eredményeket értünk el – tette hozzá BedőZoltán. Az igazgató szerint a bioetanol-gyártás alapanyagául szolgálókukorica termesztése középtávon a magyar mezőgazdaság húzóágazata lehet,hiszen sorra nyílnak meg Magyarországon a szerves alapanyagot használóüzemanyaggyárak. A közeljövőben például Dunaföldváron létesül egy ilyenüzem.

– Az elmúlt öt év innovációs törekvéseit jól jellemzi, hogy az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács 33 új martonvásári kukoricahibridet hagyott jóvá. Ezeket több mint tíz országban termesztik– tette hozzá Bedő Zoltán. Az új fajták között nemcsak bioetalnol-alapanyagok vannak, hanem egy másik, a jövő generációi számára fontos bioenergetikai fejlesztés eredményei is, vagyis biogáz-alapanyagok. Biogáz-rendszerek egyelőre csak csekély számban léteznek, de folyamatosan terjednek. Elsősorban a mezőgazdasági üzemek mellett létesülnek, azok gázellátását biztosítják. Mint Bedő Zoltán elmondta, Ausztria kisebb farmjain már láthatunk ilyen egységeket, de arra is van példa, hogy a biogáz-üzem egy egész falu gázellátását biztosítja. A biogáz alapanyagául szolgáló kukoricák fejlesztése azállati táplálékul szolgáló silókukoricák nemesítéséből nőtt ki, ám ez utóbbi feladatok terén is fontos eredményeket ért el a martonvásári intézet.

Bedő Zoltán a 2005 óta folyó Pannon Búza program eredményeiről szólva elmondta, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Kite Zrt.-vel, a Gyermely Zrt.-vel, valamint a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-vel közösen megvalósuló fejlesztés jó példája egy olyan innovációs láncnak, amelyben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, valamint a gyakorlati alkalmazás egymással együttműködve valósul meg. A program keretében három különböző beltartalmi típus nemesítése folyik, amelyek közül a legjelentősebb eredményt a Pannon Extra típus hozta. Ennek egyik fajtája az MV Toldi,amely nemcsak kiváló minőségű, de a fuzárium-toxinnal, vagyis a humán-és állategészségügyi szempontból is nagy veszélyt jelentő, a gabonában előforduló gomba termelte méreggel szemben is ellenálló.

Az igazgató arról is beszámolt, hogy a Pannon Búza program finanszírozása a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázata révén 2012-ig megoldott.

Forrás: MTA