Hamarosan itt az új európai pelletszabvány

A pelletgyártók szembesültek azzal, hogy a folyamatosan növekvő faforgács-keresletet a fűrészüzemek nem tudják kiszolgálni, így megkerülhetetlenné vált az agripelletek bevonása a pelletpiacra. Jakab Andrea, a Magyar Pellet Egyesület (MPE) irodavezetője a Vidék és Gazdaságnak elmondta: az EU szabványügyi testület az utolsó simításokat végzi az új európai pelletszabványon.

Míg a pelletfűtés Nyugat Európában mintegy tizenöt-húsz éves múltra tekint vissza, addig Magyarországon csak 2008 második félévétől beszélhetünk gyártásról és forgalmazásról. Ezért viszonylag kevesen ismerik ezt a kifejezetten környezetbarát technológiát. A magyar pelletpiac – a nyugat-európaihoz hasonlóan – dinamikusan növekszik: becsülhetően ma már 2000 fölött van az üzembe helyezett pelletfűtéses készülékek száma az országban. Legutóbb Tiszaújvárosban adtak át pelletüzemet, mely évente csaknem 30 ezer tonna fapelletet gyárt. Ez a mennyiség körülbelül 500 ezer GJ hőenergia előállításához elegendő, ami mintegy húszezer, egyenként ötven négyzetméter alapterületű lakás évi fogyasztásának felel meg.

„Mint minden megújuló energiaforrás esetében, a pellettel kapcsolatban is mondhatjuk, hogy a beruházás kezdő költsége viszonylag magas, ám a későbbiekben legalább 30%-kal kevesebbet költünk majd fűtésre, min tha vezetékes földgázzal fűtenénk. Örömteli fejlemény, hogy Magyarországon az új Széchenyi-terv segítségével az önkormányzatok akár 85% támogatást is kaphatnak megújuló energiával kapcsolatos beruházásokra. De ez önmagában kevés: szükség lenne lakossági energiahatékonysági pályázatokra is; a családi házak számára is ideális, környezetbarát megoldás a pelletfűtés” – állapítja meg Jakab Andrea.

Bár az MPE célként tűzte maga elé egy olyan szabvány kidolgozását, mely segíti a mezőgazdasági melléktermékekből készült úgynevezett agripelletek piacon való jelenlétének megerősödését, a szakember a lapunk kérdésére megjegyezte: nem lesz szükség külön magyarországi szabvány kidolgozására. A nyugat-európai gyártók is szembesültek azzal, hogy a fűrészüzemek nem tudják kiszolgálni a növekvő faforgácskeresletet, így megkerülhetetlenné vált az agripelletek bevonása a piacra. „Törekvéseink találkoztak más országok elképzeléseivel, az EU szabványügyi testület az utolsó simításokat végzi a fapelletek mellett az európai agripellet-szabványon. Ugyancsak az európai szintű együttműködés jegyében 2010 júniusában jött létre az Európai Pellet Tanács, melynek az MPE is alapító tagja” – fűzi hozzá a szakember.

Az új szabvány azért is jelentős, mivel Magyarország kiemelt jelentőségű mezőgazdasági háttérbázisokkal rendelkezik, így az új szabvány megjelenése ösztönzően hathat majd a magyar pelletpiacra, valamint a kutatás-fejlesztésre. Az agripelletek égetési tulajdonságai ugyanis nagymértékben eltérnek a fapellettől, fűtőértékük tágabb tartományban mozog, hamutartalmuk magasabb. Ezek a különbségek számos kihívást és folyamatos fejlődési lehetőséget jelentenek az iparág számára. Sok esetben célszerű a különböző alapanyagokat keverni a jobb préselhetőség vagy a magasabb fűtőérték elérésének érdekében.

Forrás: Vidék és Gazdaság