Fásszárú energianövényeket preferál a VM a devecseri tájrehabilitációban – Szász segítség a finanszírozásban

Négyhektárnyi területen készítették elő a terepet fásszárú energianövények számára Devecser és Kolontár között, itt még áprilisban nyár- és fűzültetvényeket, valamint arányaiban kisebb területen energianádat is telepítenek – mondta el az agromonitor.hu-nak Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem docense, a tájrehabilitációs szakmai konzorcium vezetője.

Az öt intézmény – a Szent István Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Károly Róbert Főiskola, az Erdészeti Tudományos Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete – képviselőiből álló testület már tavaly decemberben  kidolgozta koncepcióját a vörösiszappal károsodott terület „újjáélesztésére”, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pedig a múlt héten jelentette be először nyilvánosan is, hogy eszerint a terv szerint valósítja meg a tájrehabilitációt. Ahogyan Illés Zoltán, a VM államtitkára leszögezte: a szaktárca a fásszárú energianövények termesztése iránt elkötelezett. A most telepítendő négy hektár termesztési tapasztalataira építkezve a következő években a gyakorlatban is legalkalmasabbnak bizonyuló kultúrákkal telepíthetnének be több száz hektárnyi területet. Az államtitkár megállapodott Roger Mackeldeyvel, a Szászországi Tartományi Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Minisztérium nemzetközi együttműködésért felelős ágazati vezetőjével, hogy megújuló energiát – biomassza-, nap- és szélenergiát – hasznosító központot hoznak létre a katasztrófa következményeinek felszámolására, s kidolgozzák a biogázzal, biomasszával, illetve pellettel működő üzemek finanszírozásának módját.

A konzorcium által elkészített szakmai javaslat szerint a katasztrófa sújtotta területen olyan, elsősorban fásszárú növények termesztése folyhat, amelyek számára kedvezőek a termőhelyi feltételek, már megvannak, vagy rövid időn belül megteremthetőek a piaci lehetőségek, beleilleszthetőek a vetésforgóba, valamint a telepítendő növények élelmiszer- vagy takarmány-alapanyagként nem jönnek számításba. Gyuricza Csaba szerint a fásszárú energianövények közül a fűz és nyár, helyenként esetleg akác jöhet szóba. Az ajkai erőmű már használ fásszárú biomassza alapanyagot, de decentralizált rendszerek kialakítása is cél lehet. Utóbbiak egyébként beleillenek az Új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztési programjába is, így a devecseri körzetben a betelepítendő területen előállított biomasszára épülve brikettáló, pelletáló üzem is létesülhet. Ezzel új munkahelyek teremthetőek, és akár az exportpiacokat is meg lehet célozni az üzem által előállított termékekkel. Illés bejelentése alapján a VM is elfogadta a konzorcium álláspontját, amely szerint bár a termőhely egyébként alkalmas bioüzemanyag alapanyagául szolgáló kukorica, repce és napraforgó termesztésére is, ezt nem érdemes kockáztatni. Ezek a termények ugyanis élelmiszer-alapanyagként is szóba jöhetnek, és ha ilyeneket termesztenének a térségben, agrárpiaci konkurenseink ezt ellenünk fordíthatnák, tönkretéve más, nem a térségben termelő gazdálkodók piacait is.
Egyelőre a program finanszírozása a legkérdésesebb, de a VM reményei szerint ebben segíthet a magyar és a szász szaktárca megállapodása. Ahogyan Illés Zoltán elmondta, a térség számára az alternatív energia hasznosítása kitörési pontot jelent. A villamos energiát és távhőt termelő üzemek 10-15 milliárd forintos költségének finanszírozási konstrukciójába a hazai költségvetési források mellett bevonnák a szász tartományi kormány és cégeinek pénzügyi eszközeit, illetve európai uniós pályázati forrásokat.

Forrás: Agromonitor