Csalódást okozhat a biomassza

Német klímakutatók arra figyelmeztettek, hogy túlértékeljük a biomassza alternatív energiaforrásként betöltött szerepét. Bár egy friss tanulmány szerint 2050-ben a világ áram- és hőellátásának húsz százalékát lehetne növényekből fedezni, ahhoz jóval több területre és temérdek vízre lenne szükség.

A biomasszában rejlő lehetőségek nem alábecsülendők, de mindenképp magas árat kell érte fizetni - mondta a kutatást vezető Wolfgang Lucht, a Potsdami Éghajlati Következményeket Kutató Intézet kutatója a Die Welt internetes kiadása szerint.

Számos tanulmány utal arra, hogy a biomasszából származó energia nélkül aligha érhetők el ambiciózus éghajlatvédelmi célok. Jelentős szerepet ebben a külön erre telepített, gyorsan növő növényekből álló ültetvények játszhatnak. Az ezzel kapcsolatos tanulmányok azonban gyakran túl optimisták, és nem számolnak a környezeti következményekkel. A tanulmányok gyakran abból indulnak ki, hogy jelentős szántóterületek szabadulnak fel a terméshozamok növekedése miatt. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy ezzel egy időben a világszerte növekvő népesség élelmiszerigénye is fokozódik. Intenzív mezőgazdaságot ugyanakkor egyre nehezebb lesz folytatni az egyre szűkösebb vízkészletek miatt.

Lucht és csapata a biomassza-ültetvényekből történő energiaelőállítás lehetőségeit és kockázatait mérte fel egy biogeokémiai számítógépes szimuláció segítségével. Eszerint amennyiben 2050-ben a világ energiaszükségletének húsz százalékát növényekből kívánjuk előállítani, azt a természet fogja megsínyleni. Az ember által használt terület mérete 10-30 százalékkal nőne a maihoz képest - számolták ki kutatók.

A területek átállítása olyan érzékeny területeket is érintene, mint például a dél-amerikai nedves pampa. Ezen kívül az öntözési igény szélsőséges esetben akár a kétszeresére is nőhet. A számítógépes szimuláció a Global Change Biology - Bioenergy című szaklapban jelent meg.

Forrás: Greenfo