Csak a zöld áram kap zöld utat

A jelenleginél akár nagyságrendekkel több biogázüzem is működhetne hazánkban, ha megszűnnének a létesítésüket akadályozó adminisztratív és pénzügyi akadályok. Az itthon keletkező szerves hulladékkal és növényi biomasszával a fosszilis energiahordozók 30–40 százalékát is kiválthatnánk.

A Magyarországon keletkező szerves hulladék, illetve az az energianövény- mennyiség, amelyet az élelmiszer- ellátást nem veszélyeztető területeken termesztenek, akár 600–700 biogázüzem alapanyagigényét is fedezhetné – állítja dr. Kovács Kornél, a Magyar Biogáz Egyesület elnöke. Az üzemek építésének legfőbb gátja a jelenlegi bonyolult engedélyeztetési rendszer és a kedvezőtlenné vált banki finanszírozás. A biogázszövetség legutolsó adatai szerint jelenleg 12 üzem működik mezőgazdasági alapanyagok felhasználásával, 5–6 hasznosít depóniagázt hulladéklerakók mellett és 15 esetben – a szennyvíztisztító telepeken keletkező – szennyvíziszapból állítanak elő biogázt. A következő évben remélhetőleg a még építés alatt álló 6–10 üzem is megkezdi a működését. A ténylegesen üzemelő létesítmények számáról pontos becslést nehéz adni, mert elképzelhető, hogy egyes biogázüzemek szüneteltetik működésüket.

Támogatási és jogi rendszer

Kovács Kornél szerint az adminisztratív környezet átalakítása mellett az engedélyezési eljárás egyszerűsítésével és egyértelművé tételével kellene ösztönözni a befektetőket az újabb üzemek építésére. Jelenleg másmás előírásoknak kell megfelelni attól függően, hogy az ország mely részén szeretne valaki egy üzemet megépíteni, ráadásul az egyes szabályozásokban egymásnak ellentmondó elemek is vannak. Nyugat-Európában a jelentős állami támogatásnak, illetve a szigorú hulladékkezelési előírásoknak köszönhetően terjedt el a biogáztermelés. A szabályozás mellett fontos tényező, hogy megteremtsék a tisztított biogáz földgázhálózatba való betáplálásának támogatási rendszerét és jogi feltételeit. Ma az üzemek egy kivétellel „zöld áramot” gyártanak a biogázból, mert arra kapnak támogatást. Az árammá való átalakításkor azonban a biogáz energiatartalmának fele hő formájában szabadul fel. Ennek teljes hasznosítása gyakran nem oldható meg helyben, a veszteség rontja az üzem gazdaságosságát, ráadásul az elektromos hálózatra körülményesen és gyakran drágán lehet csatlakozni. A földgázhálózat Magyarországon nagyon alaposan kiépített, fogadni tudja a biometánt és nem kellene a hulladékhő hasznosításával foglalkozni. Kovács Kornél szerint a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően nálunk is a biogáz alapanyagaként szolgáló biomassza-előállítást kellene preferálni az elégetésre szánt energianövény- termesztés helyett. Sajnos ma a megújulóenergia-felhasználás 80 százaléka biomassza-égetésből származik, azonban ez inkább gond, mint erősíteni kívánt irány. Amíg a felvett és biomasszában felhalmozott tápanyag hamuvá ég el az erőműben, a biogázüzemben keletkező „fermentációs maradék” a termőföldre visszajuttatva biztosítja a biomassza következő generációja számára szükséges tápanyagokat. Ezzel megkíméljük a környezetet attól, hogy a területet előbb-utóbb műtrágyázni kelljen. A biometán kiváló bioüzemanyag szerte Európában, de ezt Magyarországon még a napokban elfogadott új törvény (megújuló bioüzemanyagok) sem ismeri el. Sajnos, ez újabb jelentős gátja a hazai biogáz ipar fejlődésének. Ugyanakkor Debrecenben és Szegeden évek óta földgázzal hajtott autóbuszok járják a várost, amelyeket azonnal át lehetne állítani biometánra. Ha lenne belőle elegendő, a közösségi közlekedést környezetbarátabbá tehetnénk.

Több összetevőjű biomassza

Biogáz motor. A biomassza-előállítást kellene előnyben részesíteni

 A biogázüzemekben mindenfajta szerves anyag lebomlik, mindössze annak ideje és a gáztermelő képessége nem egyforma. A cellulóz alapú anyagok lebomlási ideje nagyon hosszú, 40–50 nap,  amíg az állati eredetű anyagoké 8–20 nap. A gyorsan lebomló alapanyagok arányos idő  alatt nagyobb mennyiségű gázt termelnek. Alegkiegyensúlyozottabb baktériumélet  és gáztermelés csak többféle alkotóelemből álló biomasszával biztosítható. Az állati hulladékokat kezelő regionális üzemek 10–15 MW energiát termelnek évente ezer lakosra vetítve. Hasonló mennyiségű energiát állítanak elő a szennyvíziszapot feldolgozó üzemek és az állattartó telepek (Tisztára mosva, 18. oldal és Bautrend 2009. 3., Szennyvíztisztító telep Nyíregyházán). A nagyobb városok szerves hulladékát kezelő létesítményekben ez az érték 20–30 MW, a 100 ezer hektáron termesztett energianövények feldolgozása során keletkező biogázból viszont 200–250 MW energiát lehet előállítani. 2008-as adatok szerint Magyarországon ezer lakosra vetítve 46,3 gigajoule (GJ) energiát termeltek biogázból. Az uniós átlag 634,7 GJ/ezer lakos volt. Az EU-ban élenjáró Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria 1000 GJ/ezer lakos fölötti értékkel.

Függetlenedhetünk

Nem újdonság, hogy a szerveshulladék elhelyezése, kezelése egyre nagyobb feladatot jelent a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek számára. Az egész világon keletkező mezőgazdasági és a kommunális hulladékkal a természetes lebontási mechanizmusok egyszerűen nem tudnak megbirkózni. A biomassza-energia hasznosításában rengeteg lehetőség rejlik, és Magyarország vezető szerepet tölthet be ennek a megújuló energiaforrásnak a felhasználásában. Európa keleti régiójának éghajlata és mezőgazdasági potenciálja kiváló alapot ad a széles körű energiacélú biomassza-termeléshez, egyúttal az ország folyamatosan, egyre függetlenebbé válhat a nemzetközi fosszilis energiahordozók piacától. A technológia széles körű elterjedése segítheti a vidék gazdasági erejének növelését is.

A BIOGÁZ TERMELÉSE

Biogáznak a szerves anyagok levegőtől elzárt körülmények közötti (anaerob) bomlása során létrejövő gázelegyet nevezzük. Termelésében számos mikroba vesz részt, amelyek összehangolt munkával lebontják, átalakítják a szerves anyagot. A gázelegy metánt, szén-dioxidot és egyéb gázokat tartalmaz. A biogázból történő energiatermelés szén-dioxid-semleges, mert csak annyi széndioxid kerül vissza a levegőbe, amennyit korábban a növények életfolyamataik során szervezetük felépítéséhez megkötöttek belőle. Magyarországon korábban egy biogázüzem működött Szécsényben, azonban a megújuló energiaforrásokat nem támogató politika, valamint a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági telepek széthullása miatt 1998-ban bezárni kényszerült. Európában a ’90-es években kezdődött meg az ipari méretű és technológiájú mezőgazdasági biogázrendszerek kialakítása. A legnagyobb fejlődést a német biogázipar könyvelhette el, amely ma vezető szerepet tölt be a világban.

Forrás: Bautrend.hu