A biomasszások szerint csiszolni kell még az energiastratégián

Az erdészeti faanyag kontrollált és fenntartható energetikai felhasználása egyáltalán nem káros sem környezetvédelmi, sem erdőgazdálkodási szempontból, sőt felhasználása nemzetgazdasági érdek és erősség - emelik ki a Biomassza Erőművek Egyesülése (BEE) szakértői a "Nemzeti Energiastratégia 2030" koncepció kapcsán összeállított anyagukban. A kormányzat számára megküldött hivatalos álláspontjában az egyesülés ugyanakkor felhívja a figyelmet az energiaültetvényekkel kapcsolatos negatív prekoncepciókon alapuló, szakmailag téves megállapításokra és a már kiépített távhő-rendszerek "elkótyavetyélésének" veszélyeire is. Az alábbiakban a BEE közleményét olvashatják.

"Az ország biomassza alapon működő erőműveit tömörítő szövetséget - a piac többi szakmai szereplőjével együtt - a stratégiát jegyző Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkársága kérte fel véleményalkotásra. A hivatalos, Bencsik János államtitkárnak címzett válaszában a BEE üdvözli a főbb irányokat, ám komoly tévedésekre és hiányosságokra is felhívta a készítők figyelmét a tanulmány több megállapítását illetően.

A BEE ugyanakkor támogatja az energiastratégia azon megállapítását, hogy a megújuló energia potenciál kihasználása az ország létkérdése mind technológiai, mind primerenergia oldalon. Egyúttal emlékezteti a döntéshozókat: a szilárd biomassza-potenciál kiaknázása nélkül Magyarország az EU felé tett "zöld vállalásainak" töredékét tudta volna csak mostanra teljesíteni, a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben vállalt 14,65%-os megújuló részarány elérése pedig teljesíthetetlen a biomassza hasznosítása nélkül.

Az egyesülés elismerését fejezi ki a stratégiai tanulmány komplexitását illetően, mindazonáltal felhívná a figyelmet néhány olyan hiányosságra, melyek nélkül nem tekinthető hosszú távon iránymutató stratégiának az elkészült dokumentum.

Faanyag: csak fenntartható erdőgazdálkodásból

A tagerőművek szakemberei szerint a stratégiából nem olvasható ki egyértelműen, hogy mekkora szerepet szán a jövőben az energiatermelésen belül a faanyagnak, Magyarország egyik legnagyobb szilárd biomassza potenciáljának. Mind erdészeti, mind energetikai szakvélemények alapján - és a laikus környezetvédők elhamarkodott véleményével szemben - a faanyag felhasználása ugyanis nemzetgazdasági érdek és erősség, az energiastratégiának tehát ki kellene hangsúlyoznia annak szerepét.

A szakemberek nem értenek egyet a stratégia azon állításával sem, amely megkérdőjelezi a faanyag erőművi felhasználásának fenntarthatóságát. A munkaanyag véleményezésében emlékeztetik az államtitkárságot arra, hogy Magyarországon évtizedek óta tartamos (azaz fenntartható) erdőgazdálkodás folyik. Hazánk volt az első európai állam, ahol erdőtörvényt alkottak, amely azóta is a legszigorúbb a kontinensen. Éppen ennek rendelkezéseit betartva szállítanak az erdészeti társaságok kizárólag ilyen gazdálkodásból származó, másra nem hasznosítható faanyagot az erőműveknek.

"Nemzeti kincset kótyavetyélnének el"

A stratégiát áttekintő szakemberek azt tartják a dokumentum legnagyobb hiányosságának, hogy a távhő-adottságokról szó sem esik az anyagban, a hazai kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést, mint primerenergia megtakarítási potenciált figyelembe sem veszi. Holott ez bátran tekinthető nemzeti kincsünknek, amelynek elkótyavetyélése hiba lenne, hiszen a hazai távhőrendszerek összes becsült eszközértéke eléri a 200 milliárd forintot. Véleményüket a dokumentumot vizsgáló szakértők arra alapozzák, hogy a stratégia többször is megemlíti a decentralizált energiatermelést - az egyesülés álláspontja szerint azonban a hő- és a villamosenergia-termelés szétválasztása nem célravezető olyan helyeken, ahol nagyobb hőfogyasztói központok vannak.

Ráadásul a BEE határozottan azon az állásponton van, mely szerint hiba az egész országra vonatkozóan kitűzni azt a célt, hogy csak a 20 MW alatti megoldások nyerjenek támogatást. Összességében a BEE elhamarkodottnak tartja az ezen kapacitásérték feletti biomassza-erőművek decentralizált fűtőművekre történő lecserélésének ötletét, hiszen az több tízmilliárd forint értékű beruházások és hatalmas felhalmozódott tapasztalati tőke könnyelmű eltékozlása lenne.

Energiaültetvények: hasznos, és nem káros

A stratégia tervezete részletesen kitér az ún. energiaültetvények kérdéskörére is, amellyel kapcsolatban a BEE tagerőművei jelentős tudásanyagot és tapasztalatot halmoztak már fel az elmúlt évek során. A stratégia olyan, a környezetért aggódók körében sokszor hangoztatott, ám a szakértők szerint hibás, véleményt fogalmaz meg, mely szerint az ültetvények monokultúraként rendkívül károsak, az élelmiszerbiztonságot veszélyeztetik, öntözésigényük pedig óriási. Ezzel szemben a gyakorlati tapasztalatok és a kutatási eredmények mind azt igazolják, hogy az energiaültetvények növényvédőszer-igénye rendkívül alacsony, öntözni pedig egyáltalán nem is kell őket. Ráadásul az élelmiszerjellegű növénytermesztésre egyáltalán nincsenek hatással, hiszen energianövényeket ott termesztenek, ahol kukoricát vagy búzát nem is lehetne.

Meg kell jegyezni, hogy a stratégiai környezeti vizsgálat biomasszával foglalkozó részével kapcsolatban a BEE véleménye az, hogy erősen prekoncepciózus, inkább csak véleménynyilvánítás. Az írás ahelyett, hogy tényekre és adatokra alapozott következtetéseket vonna le, szubjektív alapon értékel, előítéleteket fogalmaz meg, ezért a BEE hiteles szakértők bevonásával a teljes tanulmányrész átdolgozását javasolja.

Szén: fontos tényező az energia-portfólióban

A BEE szakértői a teljes stratégia áttanulmányozását követően, az államtitkárságnak küldött válaszukban az egyeztetésre bocsátott anyag átfogó véleményezése kapcsán annak hiányaként róják fel, hogy a dokumentum nem tekinti meghatározó elemnek a hazai szénvagyont. A szakemberek álláspontja szerint ennek az energiahordozónak ezzel szemben feltétlenül helye van az energia-portfólióban, hiszen a kitermelési és feldolgozási technológiák hatalmas mértékben fejlődtek az utóbbi évtizedekben, a hazai, kitermelhető készleteket pedig hiba lenne nem felhasználni.

Végső tanulságként a BEE felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy a gazdasági hatáselemzésre és a stratégiai környezeti vizsgálatra alapozva, de a magyar gazdaság egyéb feltételeit is figyelembe véve a stratégia előkészítőinek kellett volna felállítani egy általuk optimálisnak tartott, javasolható energiamix sorrendet, ahelyett hogy az iparági szereplőket kérik fel, hogy ki-ki a maga szempontrendszere szerint javasoljon egy általa legjobbnak tartott energiamixet. Ezen eljárásrend szerint ugyanis félő, hogy az egyes preferenciák mentén parttalan viták alakulnak majd ki a különféle szervezetek által optimálisnak gondolt energiamixekről, ezzel is hátráltatva az iparág által régóta várt stratégiai dokumentum megszületését."

Forrás: Portfolio