A biomasszáról

A jelentősége abban rejlik, hogy a nap-, illetve szélenergiával szemben lehet szállítani, tárolni, készletezni. Ugyanakkor a többi alternatív energiaforrással együtt hátránya, hogy a szénhidrogénekhez (CH) viszonyítva kicsi az energiasűrűsége. Az alacsony energiasűrűségből és egyéb jellemzőkből adódó termelési és hasznosítási kérdések megoldása, valamint a CH források kimerülésével, azok drágulásával, és a környezetszennyező hatásuk erősödésével minden reményünk szerint rövidesen eljön az a kor, amikor ezek a környezetbarát, a természet egyensúlyát nem megbontó erőforrások társadalmainkban újra reneszánszukat fogják élni.

A biomassza alatt, a napsugárzás hatására fotoszintézissel évenként újratermelt szerves anyagokat, ezek másodlagos és harmadlagos termékeit, illetve az ezekből előállított: biogázt, biodízelt, bioetanolt, hő- és villamosenergiát stb. kell érteni. Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei.

A növények a fotoszintézis során a klorofiltartalmuk segítségével a napsugárzás 660 nm-es hullámhosszú (vörös) tartománya fotonjainak hatására a levegő széndioxid tartalmát vízzel szénhidráttá szintetizálják:

6 CO₂+6H₂O -> 48 foton + klorofil -> (CH₂O)₆+6O₂

Azaz látható, hogy a biomassza termelődés során a levegő CO2 tartalma csökken, úgy hogy közben szénhidrát és oxigén keletkezik.

Mint azt már rögzítettük a fosszilis energiahordozók is fotoszintézis eredetű energiahordozók, és ilyen értelemben megújulók, de a megújulási idejük lényegesen hosszabb, így nem soroljuk a biomassza fogalomkörébe őket.

A tüzeléstechnikai célra hasznosítható biomassza fajtái

Forrás: Zöldnet