Panenerg.huPANENERG Klaszter |
A biomassza-felhasználás jelene és jövője MagyarországonAz Energia Központ Nonprofit Kft. részt vesz a 4Biomass elnevezésű nemzetközi projektben. A projekt fő célja, a biomassza potenciálok fenntartható módon történő kiaknázásának elősegítése, nemzeti biomassza akcióterv létrehozásának előkészítése.A fosszilis energiák csökkenése, a kitermelésük során keletkező káros környezeti hatások, valamint az európai importfüggőség miatt az Európai Unió egyre ambiciózusabb célkitűzéseket vállal az energiahatékonyság növelés és megújuló energia felhasználás területén. Simon Tamás cikkének részlete: Energetikai célú biomassza felhasználás jelenlegi helyzetének bemutatása A megújuló energiafelhasználásra vonatkozó célkitűzések elérésében különösen nagy szerepe van a biomassza energetikai célra történő hasznosításának. A megújuló energiaforrások közül a biomassza az, melyet jelenleg a legnagyobb mértékben, a legnagyobb hatékonysággal, a leginkább költséggazdaságos módon vagyunk képesek hasznosítani. Ennek oka, hogy a biomassza alapanyagból történőenergiatermelés alapvető technológiája nem sokban különbözik a fosszilis energiahordozók hasznosításának technológiájától, az energiaátalakítás mindkét esetben a tüzelőanyag elégetésével történik. Ennek eredményeképpen mind a villamos energia-, mind a hőenergia termelés területén -egyéb megújulós technológiához képest- viszonylag egyszerűen és alacsony költséggel megoldható a biomassza felhasználásra történő átállás. Az elmúltévekben, a megújuló energiafelhasználás részaránya az állami ösztönzők,valamint a fosszilis energiahordozók növekvő árának következtében 2007-re 5,1%-ra (53,7 PJ) növekedett. A megújuló energia felhasználás növekedésében rendkívül nagy szerepe volt a biomassza alapúenergiatermelés terjedésének, mint ahogy azt az 1. ábra mutatja. Az ábra alapján a megújuló energia felhasználáson belül a szilárd, a folyékonyés a gáznemű biomassza együttes részaránya csaknem 90 %-ot tett ki 2007-ben, melynek nagy része szilárd biomasszából származott. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az elmúltévekben számos, korábban széntüzelésű erőmű és fűtőmű állt át az olcsóbb tüzelőanyag és a megújuló energiaforrásból termelt villamos energiára vonatkozó kedvezmények és támogatások következtében szilárd biomassza hasznosításra. (fatüzeléses blokk üzemel a pécsi, a kazincbarcikai, az ajkai és az oroszlányi erőműben, vegyes tüzeléssel működik a mátrai erőmű) Mind a villamos energia-, mind a hőpiacon jól látható a szilárd biomassza jelenlegi uralkodó szerepe. A szilárd biomassza energetikai célra történő hasznosítására azonban egyre korszerűbb, nagy hatásfokkal működő, környezeti és gazdasági szempontból lényegesen kedvezőbb,decentralizált energiatermelést lehetővé tevő megoldások, technológiák kerültek kifejlesztésre. A legkorszerűbb technológiák feltérképezésére,hazánkban történő elterjesztésére, a régi, rossz hatásfokkal működőtechnológiák újakkal történő lecserélésére a jövőben különösen nagy hangsúlyt kell fektetni.
Prognózisok A biomassza energetikai célúhasznosításának szerepe a teljes megújuló energia felhasználáson belül a jövőben is meghatározó marad. Ennek oka, hogy a biomassza energetikai célra történő hasznosításához szükséges technológiák már jelenleg is rendelkezésre állnak (a technológiák természetesen folyamatosan fejlődnek, jó példa erre a második generációs bioetanol gyártó üzemek fejlesztése, az egyre nagyobb hatásfokú, automatizált kazánok, korszerűvillamosenergia termelő blokkok megjelenése), így a tüzelőanyag váltás viszonylag egyszerűen megoldható. A biomassza energiahordozóval történőenergiatermelés mind forrás, mind termelés oldalon jól tervezhető és szabályozható, így nem állnak fenn az esetlegesség és szabályozhatóság olyan problémái, mint például a nap- vagy szélenergia hasznosítás terén.Megemlítendő továbbá a biomassza energetikai célra történőhasznosításának a mezőgazdaságra gyakorolt kedvező hatása is.Mindamellett, hogy a biomassza alapú energiatermelés révén a mezőgazdaságban és állattartásban keletkező hulladékok hatékonyan és környezetkímélő módon hasznosíthatóak, a biomassza energetikai célra történő alkalmazása megoldást jelenthet a mezőgazdasági többlettermelés gazdaságos felhasználására, valamint a jelenleg -többlettermelés következtében- használaton kívül lévő földterületek mezőgazdaságba történő visszaállítására. A biomassza alapú energiatermelés nem csak hogy hatékonyabbá teszi a mezőgazdaságban és állattartásban keletkező melléktermékek és hulladékok hasznosítását, de a gazdaságokáltal termelt alapanyagok felhasználásának, valamint az előállított végtermékek értékesítésének lehetőségeit is bővíti. Ennek köszönhetően a gazdaságok kevésbé lesznek érzékenyek a piaci környezet változásaira,az alapanyag felhasználás és végtermék előállítás terén rugalmasabbáválnak, jelentősen növelve ezzel versenyképességüket. A biomassza alapú energiatermelés jövőbeni meghatározó szerepét támasztja alá a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium által kiadott, a 2020-ig terjedő megújulóenergiahordozó felhasználás alakulásáról szóló előrejelzési dokumentum.Az Európai Bizottságnak benyújtott tanulmány elkészítését a MegújulóEnergia Direktíva (2009/28/EK) írja elő és a Tagállamok Nemzeti MegújulóEnergia Cselekvési Terveinek elkészítéséhez tartalmaz előzetes információkat. Az előrejelzés szerint ugyan a szilárd biomassza részesedése a teljes megújuló energia felhasználáson belül a 2005. évi 87%-ról 2020-ra 60%-ra csökken, volumene azonban körülbelül kétszeresére, 43 PJ/év-ről 80 PJ/év fölé emelkedik.A prognózis szerint, az energiatermelésen belül a zöldáram termelés a 2005. évi 1803 GWh-ról 2020-ra 7790 GWh-ra növekszik. A szilárd biomassza részaránya ebben az esetben is mérséklődik, 83%-ról 57%-ra csökken, a tüzelőanyag felhasználás azonban itt is több mint kétszeresére, 20 PJ/év értékről 45 PJ/év-re növekedhet.A hőtermelésben -a villamos energia termeléshez képest- kisebb mértékű növekedés várhatóaz előrejelzés szerint. A hőtermelésre használt szilárd biomassza volumenének 2005. évi 24 PJ/év-ről 35 PJ/év-re történő emelkedése mellett a szilárd biomassza teljes megújuló alapú hőtermelésen belüli részaránya 85%-ról 65%-ra csökken.Az előrejelzési dokumentum értelmében Magyarország a megújulóenergiahordozó felhasználás terén önellátásra törekszik, a szilárd biomassza esetében sem jelentős export, sem jelentős import nem várható.A bioüzemanyagok terén azonban más a helyzet. A jelenlegi támogatások eredményeképpen a jövőben jelentős bioetanol termelő kapacitások megvalósulását prognosztizálja a tanulmány. A szükséges mennyiségűalapanyag Magyarországon megtermelhető az etanol gyártáshoz, így abban az esetben, ha a tervezett beruházások megvalósulnak, Magyarország 2020-ra jelentős bioetanol exportőrré válhat. A biodízel alapanyagának termesztéséhez kevésbé kedvezőek a feltételek, mint bioetanol esetében,így a hazai biodízel igények körülbelül 80%-os kielégítése várható hazai forrásokból, a fennmaradó mennyiséget más országokból kell importálnunk.
A célértékek teljesülésének feltételei Az előzőekben felsorolt ambiciózus célkitűzések elérése érdekében a jövőben számos intézkedés bevezetésére lesz szükség. A biomassza alapanyaggal működő energiatermelő egységek létesítésének, meglévő energiatermelő egységek biomassza tüzelésre történő alkalmassá tételének ösztönzése, támogatása az utóbbi években már megkezdődött. Ennek hatására a felhasználás oldalon jelentős bővülés következett be, melynek a jövőben további növekedése várható. A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a hazai erdők a jelenlegi igényt ugyan még képesek a fenntartható erdőgazdálkodás szempontjait figyelembe véve kielégíteni, azonban a jelentősen növekvő biomassza igények fedezése a jövőben kizárólag a források bővítésével oldható meg. Az előrejelzési dokumentum ennekérdekében különösen fontos feladatként jelöli meg olyan agrárenergetikai program végrehajtását, amelynek fontos elemei a mező- és erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok összehangolt begyűjtése, a feldolgozóipari melléktermék, valamint a kommunális hulladék felhasználás hatékonyságának a növelése, továbbá az energetikai célú növénytermesztés jövőbeni felfuttatása. A dokumentum kiemelt prioritási területként nevezi meg a hazai biogáz termelés felfuttatásának elősegítését. A jövőben kedvező támogatási feltételek biztosításával tervezi a trágyafelhasználást végző, a különböző élelmiszeripari hulladékokat feldolgozó, valamint a kommunális hulladék lebomló részét hasznosító biogáz üzemek számának növelését. A 4Biomass projekt bemutatása A biomasszában rejlő jelentős magyarországi potenciálok, valamint a hazánkra vonatkozó Európai Uniós célkitűzések miatt döntött az Energia Központ Nonprofit Kft. a 4Biomass elnevezésű nemzetközi projektben történő részvétel mellett. A projekt létrehozását Németország környezetvédelemért felelős minisztériuma kezdeményezte nyolc ország részvételével, és 2008-ban sikeresen pályázott az Interreg Közép-Európai Programjának keretében meghirdetett Európai Uniós támogatási forrásra. A Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program 2007-2013 az európai területi együttműködés keretében létrejött kezdeményezés egyike,amely a határokon átnyúló, nemzetek és régiók közötti együttműködést támogatja. A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg. A 4Biomass projekt időtartama 3 év, mely 2011 novemberéig tart. A nemzetközi projekt fő célja, a biomassza potenciálok fenntarthatómódon történő kiaknázásának elősegítése, nemzeti biomassza akcióterv létrehozásának előkészítése, tapasztalatcsere, valamint a szükséges intézkedések összehangolása a Közép-Európai térség országaiban. Az előbbi célkitűzések elérése érdekében számos feladat kerül elvégzésre a projekt keretében, melyek röviden összefoglalva a következőek: - Feltérképezésre és elemzésre kerülnek a Közép-európai országokban alkalmazott leghatékonyabb intézkedések, legkorszerűbb technológiák és mintaprojektek. A mintaértékű megoldások ezután hazai és külföldi szakemberek részére szervezett tanulmányutak és workshopok keretében,valamint a projekt során létrehozott különféle kiadványok, publikációkáltal kerülnek bemutatásra. A mintaprojektekről, azok főbb paramétereivel és adataival együtt egy internetes adatbázis kerülösszeállításra, mely a projekt honlapján (www.4biomass.eu) bárki számára megtekinthető. - Tanulmány került elkészítésre a Közép-európai biomassza felhasználás jelenlegi helyzetéről. Ennek keretében minden résztvevőpartner feltérképezte és elemezte saját országának energiafelhasználását, az energiafelhasználás összetételét, továbbá az ország biomassza potenciálját, annak jelenlegi kihasználtságát.Összegyűjtésre kerültek a biomassza felhasználást érintő főbb direktívák, törvények, jogszabályok. A tanulmányok kitérnek az egyes országok stratégiai dokumentumainak (esetleg cselekvési tervének) főbb célkitűzéseire, a megvalósítás tervezett módjára. A tanulmányok hozzáférhetők a www.4biomass.eu oldalon. - Nemzetközileg összehangolt párbeszéd kerül kialakítása a biomassza témakörében leginkább illetékes és kompetens szereplőkkel. Ez egyrészt konferenciák és workshopok rendezésével, másrészt a biomassza termelésben, feldolgozásban, szállításban, felhasználásban illetékes szereplők részére készített kérdőívek terjesztésével, azok eredményeinek kiértékelésével valósul meg (a kérdőív magyar nyelven jelenleg is elérhető és kitölthető a http://survey.4biomass.eu/index.php?sid=16973&lang=hu oldalon). Ennek eredményeként iránymutatás készül a Nemzeti Biomassza Akcióterv kidolgozásában illetékes szervezetek és minisztériumok számára. Egy összehangolt szabályozási keretrendszer, -Transznacionális Akcióterv- is elkészítésre kerül, mely egy egységes, Közép-európai szinten összehangolt bioenergia-politika létrehozására ad javaslatot a térség politikai döntéshozóinak és végrehajtó hatóságainak bevonásával. - Létrehozásra kerül továbbá a Közép-európai Biomassza Kompetencia Központok hálózata. A hálózat lényege, hogy a Közép-európai országokban található, a biomassza energetikai célú felhasználása terén jártas és illetékes intézmények egy közös hálózatot alkossanak. A cél egy folyamatos információáramlás létrehozása nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, a legújabb technológiák, fejlesztések, mintaprojektek,törvények, szabályozások, finanszírozási mechanizmusok témakörében. A hálózat létrehozása internet alapú eszközökkel történik, és a tervek szerint úgy kerül kialakításra, hogy a 4biomass projekt lezárulta után is hatékonyan tudja szolgálni a felvázolt célokat. Az előzőekben leírtakból jól látható, hogy a hazai biomassza potenciálok energetikai célú hasznosításának jelentős szerepe lesz az Európai Unió által kitűzött megújuló energia célértékek teljesítésében.Ehhez azonban Magyarországnak komoly lépéseket kell tennie mind a biomassza termelés, mind a felhasználás bővítése, továbbá a fenntarthatóság biztosítása érdekében. Bízunk benne, hogy a 4Biomass projekt eredményei a jövőben jelentősen hozzájárulnak az előbb felsorolt célok teljesítéséhez, és ezzel együtt Magyarország versenyképes és fenntartható fejlődéséhez. Referenciák [1] Country Study on Political Framework and Availability of Biomass, Energy Centre Non-Profit Kft. 2009. [2] Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK Irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról [3] Előrejelzési dokumentum a 2020-ig terjedő megújuló energiahordozófelhasználás alakulásáról, Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, 2009. december [4] Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020, Budapest, 2008. Forrás: E- Gépész online szaklap - Szerző: Simon Tamás cimkék: biomassza |