A biomassza energetikai átalakításának célja

Az átalakítás célja: közvetlenül hasznosítható energiahordozó nyerése.

Ezen belül a cél lehet hőtermelés, villamos energiatermelés vagy motor hajtóanyag előállítása. Minél kevesebb lépésben történik az átalakítás, annál nagyobb a biomassza nettó energia hozama, viszont ezzel együtt annál helyhez kötöttebb a nyert energia felhasználása (kis energiasűrűsége és az emiatti nagy szállítási költségek miatt). Ellenben minél több lépcsős az átalakítás, annál kisebb a nettó energia hozam, de annál kisebb fokú a felhasználás helyhez kötöttsége is.

A hasznosítási módok közül a legegyszerűbb a tüzelés, amelyhez átalakítási módként az aprítás a legegyszerűbb megoldás, fajlagosan a legkisebb költséggel, ám ez jelentősen nem növeli meg a szállíthatóságát az alapanyagnak. Magasabb fokú, nagyobb energia bevitelt jelent a pelletálás, brikettálás, amelyek jelentős költségnövekedéssel járnak, azonban csökkentik a szállítás költségeit a tömörítés révén és a tüzelés automatizálásában (hatásfok javulás, kényelmi, gazdaságossági szempont) is előnyökkel járnak.

Bonyolultabb és fajlagosan költségesebb berendezéseket kíván a gázosítás és a biogáz termelés. Környezetvédelmi szempontból kiemelendő a biogáz termelés, amely hozzájárul a hulladékok ártalmatlanításához és így kifejezetten csökkenti a környezetterhelést.

A legtöbb átalakítási lépcsőt a metanol-, etanol-, alkohol-, növényi olaj termelés tartalmaz. Ennek a nettó energia hozama a legkisebb, ám az így létrehozott energiahordozó hasznosítási lehetősége a legszélesebb és a felhasználási helyhez kötöttsége is a legkisebb fokú.

A GKM számításai szerint az országosan számított potenciálisan hasznosítható megújuló energiaforrások 124,2 PJ kapacitásán belül messze a legmagasabb részt, 31 PJ – t a hagyományos biomassza biztosítja. Ezen túl ennél nagyobb mértékben, 36 PJ nagyságrendben lehet képes energia növény termesztésén keresztül hozzájárulni az ország energia ellátásához, a jelenlegi gazdasági, technikai, környezeti körülmények között.

Fontos tudni, hogy a biomassza égése során mindössze annyi szén-dioxid szabadul fel, amennyit az élete során megkötött, és ami a természetes lebomlása során amúgy is felszabadulna - így globálisan nem növeli a levegőben található káros anyagokat, fékezi az üvegházhatást.

A biomassza potenciál a teljes mai megújuló energia felhasználáson belül 78,8 %-os részesedésben is megmutatkozik, amit csak részben indokol ezen energiafajta hasznosításának a többi megújulóhoz képest régebbre visszavezethető hagyománya. Ezt az arányt azonban nagyrészt a tüzifa adja. A következő legnagyobb részt a geotermikus energia foglalja el 8.9 %-kal, majd a megújulókból termelt villamos energia 8.6 %-kal, aminek legjelentősebb részét szintén a faalapú biomassza biztosítja. Ezek mellett szinte elhanyagolható a 3,4 % biogáz és hulladék égetés, a 0,2 % napenergia és a 0,1 % egyéb, többek között vízenergia és a jelenleg felfutó szélenergia.

A térség biomassza kapacitását a mezőgazdasági területek nagysága, és alkalmassága, az erdőterületek meglévő és hasznosítható potenciálja, továbbá az állattartás és egyéb tevékenységek (szennyvíztisztítás, élelmiszeripari hulladék) során keletkező, biomassza (főként biogázként való) hasznosítása szerint vizsgáltuk. Ha megnézzük a hazai elsődleges biomassza összetételét, jól látszik, mely területnek van különös jelentősége.

a mezőgazdasághoz, azon belül is a szántóföld művelési ághoz köthető gabonafélék éves szinten termett 13-14 millió tonna mennyisége a legjelentősebb biomassza tétel. Ebből azonban mintegy 8,4 millió tonna belföldi fogyasztást szolgál, a további 5 – 5,5 millió tonna szabad árualap. Ebből az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (UMVST) szerint mintegy 2 – 2,5 millió tonna energetikai célú felhasználásra van lehetőség.

A szálastakarmányok szintén részben a szántóterületekhez kötődnek, részben a rét-legelő jelentős itt még. De ugyanezen körhöz, főleg a szántóterületekhez kötődik az ipari növények aránya is, kisebb részben pedig a zöldségtermesztés szabadföldi része.

A jelentős művelési ág ezeken túl az erdő, aminek a termékeit tekintve magasabb is az energetikai célú hasznosulás aránya. Ezen a területen belül strukturális problémákat okoz, hogy a megtermelődő választékok közül az ipari választékok jelentős része alacsony feldolgozottságú állapotban jut ki főleg Olaszországba, illetve Ausztriába illetve hogy a legújabb centralizált energetikai fejlesztések jelentős részben válogatás nélkül, tehát az ipari fákat is bevonva hasznosítják a faaprítékot energetikai célra. A további, energetikai célú hasznosítás ezek után a fa- és bútoripar ellenállásába, illetve piaci kereslet-kínálati gondokba ütközhet, ezzel együtt, megfelelő, decentralizált felhasználásra törekvő koncepcióval további jelentős tartalékok vannak az erdőgazdaságban. Az éves növekménynek sem használjuk ki még jelentős részét sem, továbbá a tűzifa hasznosítás mellett a tisztító, nevelő és egészségügyi vágásokban rejlő lehetőségek is jelentősek, különösen a 40 %-nyi magánerdők tekintetében, amelyek közel 60 %-án ma gyakorlatilag nem folyik erdőgazdálkodás.

Összességében tehát megállapítható, hogy a biomassza előállítás terén a szántóföldi és az erdőgazdasági művelés a két meghatározó ágazat, amit kiegészít az előbbire és a rét-legelő gazdálkodásra alapuló állattenyésztés, utóbbi főleg a biogáz termelés kapcsán.

Forrás: Zöldnet